A A A A
Szerző Téma: Miért jó a taxisnak az online pénztárgép – avagy két púp mellé itt a 3-dik is!  (Megtekintve 1814 alkalommal)

Nem elérhető Köcsög taxis

  • Adminisztrátor
  • Ifjonc
  • *****
  • Hozzászólások: 91
  • Népszer?ség: +10/-0
  • Nem: Férfi
  • Driver
  • Szempont: 0
    • Profil megtekintése
  • Céges / Mezítlábas: Mezítlábas
Sajnos, ami el?reláthatólag várható volt az újabb „online okossággal” kapcsolatban az be is következik, hasonlóan a biztosítók szerz?déskötési joggyakorlatához e foglalkozás kimagasló kitüntetése iránt, itt az online pénztárgépes szektorban is megindult a fokozott vérszívás (nem csak taxisok) egy kissé szélesebb rétegekre irányulva.

Els?sorban a szisztéma kísértetiesen hasonló, mint a biztosítók kötelez? felel?sségbiztosítása, ahol a törvény erejével írnak el? egy szerz?déskötési kötelezettséget, melyben van két szerz?désre kötelezett fél, miként ez egyik fél kötelez? jelleggel szolgáltat valamit a másik fél számára, aki ezt kötelez? díjfizetéssel igénybe is veszi, mivel a vállalkozása folytatása során egyéb lehet?sége nem marad azt kikerülni.

Alapjaiban ezzel önmagában még nem is adódna olyan túlzott probléma, amennyiben az állam valós felügyeletet gyakorolna az ilyen jelleg? jogviszonyok felett, mint egy felel?s ?rszem, de e tekintetben határozattan vagy hallgatólagosan elzárkózik efel?l.

Jelenleg egyedüli kivételt képez ez alól az online pénztárgépek adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági áráról 74/2013. (XII. 30.) NGM rendelete, mely gátat szab az önkényes áremelgetésnek és meghatározza a (SIM) szolgáltatásért kérhet? díjakat, melyet minden év decemberében vizsgálnak felül. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet emelni.)

A kirajzolódni látszó alapelv az, hogy akik kötelez? jelleggel pénz kérnek valamiért,  ???? az állami felügyelet hiányában  ?  annyit és amennyit csak akarnak, számlázhatnak a fizet? félnek mindenféle indokok alapján, mivel tisztában vannak vele, úgy sem adódik egyéb lehet?sége az áldozatnak egyéb választásra, vagy ha mégis átmegy egy másik félhez, ott is ugyanazt tapasztalja pár forint eltéréssel.

Tehát azok a kötelez? jelleg? szolgáltatások, amik tavaly még oly 12-13 ezer forintos bruttó induló áron voltak beharangozva az mára már elérte a 20-26 ezer forint kiadást az online pénztárgép üzemeletet?i egyre népesebb táborának az éves átvizsgálás alkalmával.
Itt ez esetben már jött is a hologramos szoftverkövetést biztosító matrica, amely a szervizek szerint kötelez?, annak ellenére, hogy a pénztárgép rendelet 48. § (1b) szerint a forgalmazói szoftver-felülvizsgálata a forgalmazó kötelezettsége, nem pedig az üzemeltet?é. (Sebaj, lesznek ennél még jobb húzogatások is, ha megfelel? táptalajra lelnek, amire valljuk meg ?szintén, eléggé nagy esélyük van.)

A probléma gyökerét itt egy kissé mélyebben kell keresni, de valójában nem is olyan régr?l fakad, mint ahogy azt a biztosítók gátlástalan húzogatása szintén jól kimutatja.

A gátlástalan húzogatás hátterét a jelenlegi hatalom (rezsim) által szisztematikusan alkotott törvényi környezet változása teremtette meg (pl. PSZÁF beolvasztása Jegybanktörvény által), abból is els?dlegesen az új PTK. életbelépése eredményezte, melyben különös figyelemmel kerül meghatározásra a „fogyasztó” fogalma, ami szinte kirekeszt minden olyan természetes, illetve jogi személyt az állami védelem alól, aki a vállalkozása vagy a gazdálkodó tevékenységi körében jár el. Ez röviden annyit jelent, hogy a GVH a fogyasztói érdeket képviseli els?sorban a fogyasztóvédelmi hatósággal, az MNB-vel, valamint a békéltet? testületekkel összhangba.
Az olyan vállalkozásokat, melyeket szerz?déskötési kötelezettség terhel egy másik vállalkozással szemben, egyszer?en prédának dobták oda a „nagyobb halak” számára, illetve egy felügyelet nélküli piacot teremtettek ez által a számukra. (Értsd: biztosítók, pénztárgépesek, stb.)

Egy jogvita során természetesen marad egy lehet?ség jogorvoslati (bírósági) eljárás keretében eljárást indítani a másik polgári jogviszony alá tartozó féllel szemben, jogviszony esetében, de reálisan nézve ez a mai igazságszolgáltatási viszonyok között egy költséges és id?igényes folyamat, igencsak bizonytalan kimenettel.

A rövid kitér? után kanyarodjunk is vissza a cikk figyelemfelkelt? céljához, hogy miként szabaduljunk ki az újabb lehúzogatós spirálból, amennyiben egyáltalán kiakarunk és kitudunk.

A 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁFA törvény) 166. § (2) bekezdése biztosítja számunkra azt a lehet?séget, hogy nyugta helyett számlát is adhatunk, valamint a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 78/G. § szintén mentesít minket az esetben a pénztárgép használat alól, ha az állami adó- és vámhatósághoz e rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltatunk a fuvarjainkról és bevételeinkr?l.

A NAV a részemre küldött tájékoztatójában közölte:
A Rendelet 51/A. § (1) bekezdése alapján a pénztárgép üzemeltet?je az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni (a továbbiakban: használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett id?pontját megel?z? 5. napig kell teljesíteni.
Fentiek alapján amennyiben a használatban lév? online pénztárgépét az adóalany használatból ki akarja vonni, akkor ezt a tényt a PTGTAXUZ nyomtatványon be kell jelenteni. Az adómemória kiírás, zárások száma, Ram törlések száma mez?k kitöltése csak az offline üzemmódban használt pénztárgépekre vonatkozik, tehát azt nem kell jelen esetben bejelenteni a nyomtatványon. Az AEE egységet elévülési id? lejártáig meg kell ?rizni.
Amennyiben átszemélyesítésre alkalmas a pénztárgépe, akkor az AEE egységet nem kell meg?rizni, hanem gondoskodni kell az átszemélyesítést megel?z?en az AEE adatainak kiolvasásáról. Ehhez érdemes kérni pénztárgép szerviz segítségét. Átszemélyesítés esetén Önnek a PTGTAXUZ nyomtatványt nem kell benyújtania. Ekkor a PTGREG adatlapon kell annak az üzemeltet?nek átszemélyesítési kódot igényelnie, akire a pénztárgép átszemélyesítésre kerül.

A mobiladat szolgáltatóval való szerz?dés megszüntetésével kapcsolatban nem áll módunkban tájékoztatást adni, mert az nem tartozik az adóhatóság feladatkörébe. Adójogszabály a mobiladat szolgáltatás el?fizetésének megszüntetésére különleges feltételt nem fogalmaz meg.

Amennyiben online pénztárgépet nem kíván használni, akkor minden ügyletr?l számlát kell kiállítania a jöv?ben és a kiállított számlákról a PTGSZLAH nyomtatványon adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé az adott hónapról a tárgyhót követ? 15. napig.

A Rendelet nem határoz meg egyéb kötelezettséget ezzel összefüggésben, azonban célszer? az ügyfelek figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy Ön a nyugtaadási kötelezettségének számla kibocsátásával tesz eleget. Ez történhet szóban, vagy írásban a taxiban egy tábla kifüggesztésével pl. „A számla kötelez? tartalmi eleme a szolgáltatás igénybevev?jének neve és címe, ezen adatok nélkül a számla érvénytelen”. Érdemes ezt a körülményt a taxiszolgáltatás nyújtása el?tt tisztázni az ügyfelekkel.


Az itt felvázolt információk ismeretében, lehet?ség szerint érdemes elgondolkozni azon, hogy részt akarunk-e egyáltalán venni a húzogatós, mindig másra mutogatós játékukban, melyben szinte csak prédák lehetünk vagy vállaljuk a jelenleg nehezebbnek t?n?, de hosszabb távon megnyugtatóbb adatszolgáltatást a NAV-nak, mivel ezzel nem csak magunknak, illetve a könyvel?nknek adunk egy kis plusz munkát, hanem nekik is. Anyagilag a kitöltött számlák adatszolgáltatása a NAV felé (egy tisztességes könyvel?vel) véleményem szerint jelent?sen kifizet?d?bb, mivel csak a könyvel?t és a számlatömböt fizetjük. Ellentétben a másik oldallal, ahol a könyvel?vel együtt az adatkapcsolatot, az éves kötelez? átvizsgálást, a papírszalagot, valamint a most már a lassan lejáró egy éves garancia id? után az igencsak húzós alkatrészeket és munkadíjakat, melyek tetemes bevételi forrást biztosítanak egy vállalkozó csoportnak. Csupán csak tájékoztatásképpen említem meg, hogy az általam megkérdezett szervizben egy AEE akku csere 12000 Ft, nem beszélve pl. egy nyomtató csere vagy egyéb meghibásodásról, amit?l blokkolt állapotba kerül a készülék.

Most nézzük ehhez a kötelezettséghez szükséges ráfordítandó id?t és egyéb adminisztratív terheket. Számlázás esetén valamivel több id? a számla kitöltése, mintha csak beütnénk a pénztárgépbe, amennyiben könyvel?nk van, akkor ezzel az itt szükséges többlet id?vel szinte elkerülünk, minden egyéb olyan plusz terhet, amit a pénztárgép használata ró ránk. A pénztárgép használat során kötelez? a pénztárgépnapló jelenléte, az adatszolgáltatás, az éves felülvizsgálat, ami az eltöltött id? oldaláról megközelítve több óra is lehet, mivel oda kell vinni a gépet majd megvárni vagy vissza menni érte. Végezetül, de nem utolsósorban egy ellen?rzés során amennyiben kifogunk egy köteked? NAV ellen?rt, akkor a külön kassza, a benne lév? egyez? összeg, a taxaméterrel való egyezés, a látható AP szám, valamint a megfelel? szigorú számadású nyomtatványok jelenlétének ellen?rzése mellett igencsak birkatürelemmel kell rendelkeznünk, hogy jó szájízzel váljunk el t?le.

[big]Ismét lehet gondolkodni, na persze akinek van mivel! Ez a rendszer egy jelenkori rabszolgát csinált bel?letek, de legtöbben ezt sajnos, még mindig nem értitek.[/big]
« Utoljára szerkesztve: 2018 Január, 30, 11:46:25 írta Köcsög taxis »