Fellángolt ismét a taxizás körüli szabályozási láz, felszínre tört a felszínre hozták újra, hogy nem működik megfelelően a korábbi taxirendelet, vélhetően ezek mögé most talán kissé betekintve, egyértelműen a politikai pólusváltás nyomai lelhetők fel.
Előkerültek a régi örökzöld témák, mint a bármikor a többség figyelmét felkeltő, bármikor előkapható klasszikus hiénázás, a szabályozás szükségessége, na persze és… a nagy rendrakás utáni vágy.
Sokat nem óhajtok írni már erről a témáról (az idő már lassan engem igazol), ez a taxis társadalom megérdemli azt, amit kap, nincs még egy ilyen piaci terület az országban ahol ennyi idióta összeverődött, ahol ennyi okosnak vélt vállalkozó akar fillérekért dolgozni napi 10-14 órát.
Mind a két hatalmi oldalnak megvolt-megvan a maga miértje természetesen, az egyik hagyta saját fosában, mocskában kiéheztetve, sőt más közvetett piaci szereplőknek kiszolgáltatva ezt a taxistársadalmat, miközben a filléres tarifák által szinte ingyen vettek igénybe egy szolgáltatást sok idióta munkája által, majd ebből kifolyólag alakult ki a hamisan képzett valósnak tűnő piaci ár.
A másik (ami jelenleg is még van) meg a szabályozás látszatát keltve pontosan annyit dob oda koncnak, amiből az elrabszolgásított vállalkozónak nevezett (rab)szolga, megélje a holnapot abban a reményben, hogy holnap talán marad is valami a zsebében, miközben számos egyéb közvetett piaci szereplőt jelentős profithoz juttat a munkája, illetve a tevékenysége által. Ennek a jelenlegi fixtarifának elsősorban az a legnagyobb hátránya – több máson túl -, hogy nem egy közgazdaságilag is alátámasztott megfelelően kiszámított tarifa került a jogszabály által meghatározásra, hanem a közvetett piaci szereplők által kreált, valamint a korábbi torz piaci szerepükből menekülni próbáló erősen reményvesztett taxisok egy csoportja által is támogatott és elfogadott, ami kizárólagosan csak ezt a néhány év túlélést hozta el számukra a szükséges reménykeltés fenntartása mellett.
A múltbeli „vadkapitalista” verseny következményeként akkor tájt (2008-2012) már olyan mértékű volt a kivéreztetés, hogy a piac elkezdte lassan szabályozni önmagát és sajnos ebből kifolyólag nagyon sokan kiestek volna, majd egyes cégek, akik főként a taxisokból éltek a hanyatló létszámból következve a kihulló taxisok sorsára kerültek volna. Mivel akkortájt politikai pólusváltás történt, ezt felismerve meglovagolták a kialakult helyzetet és a kivéreztetett taxisok egy részével összefogva elhitették, hogy az ő érdekükbe csak a fixtarifa jelent kiutat, ami valójában a hatósági döntéshozók látványos költségteremtő szabályozásai mellett csak egy vegetatív túlélési időszakot hozott a közvetett piaci szereplők étvágyának növekedésével. Próbálták olyan mély szintre lenyomni a hatósági árat, amelyből a kitartott piaci szereplők el tudják stabilan szedni a jussukat, azt a látszatot keltve, hogy a taxisnak is több marad a zsebébe miközben arra számítottak majd, a krajcárvadász a taxisoktól mindent sajnáló fogyasztói réteg, csuklás nélkül elviseli ezt. Sajnos nem így történt, ez a krajcárvadász fogyasztói réteg hamar megtalálta a kiutat és hamarosan kialakult egy alternatív taxizási forma egy eléggé jelentős fogyasztói számmal, mely a bebetonozott piaci biztonságukban hitt taxisok egy jelentős részének nem tetszett.
Ezért több módon ki is fejezték nemtetszésüket, melyben némi tétovázás után a hatalom melléjük állt és továbbra biztosította számukra az elzárt monopol piacot az áhított fixtarifával a háttérben meghúzódó közvetett piaci szereplők kiszolgálása érdekében.
Nagyon nem szeretem ezt a krajcárvadász fogyasztói réteget, - mert ők azok, akik mindenkitől sajnálnak mindent, még akkor is, ha nem is ők fizetik - de ebben az esetben, teljes mértékben jogos hőbörgésük és a piaci igényük.
Mivel ennek a rétegnek legfőképpen nem igénye, hogy sárga legyen egy autó és a többi felesleges sallang, hanem A-ból B-be szeretne eljutni minél olcsóbban, nem érdekli semmi csak az ár, ez olyan mint amikor már valaki csak a kannás bort veszi, de abból minél többet, mert csak a mennyiség a lényeg.
Ez a piac, pontosan ez teszi önszabályozóvá, egy piacon választódik ki a fogyasztói igény, így tud érvényesülni az ár az igényhez, melyben a piac összes szereplője az igényeinek megfelelően alakítja ki a fogyasztói szokásait, illetve a piaci tervet. Minden társadalmi réteg megtalálja magának megfelelő árú és minőségű szolgáltatást melyben előbb utóbb kialakulnak piaci viszonyok. Nyilván, hogy a magasabb árú és minőségű szolgáltatást kevesebben veszik majd igénybe, mint az olcsóbb gyengébb minőségű dömping árút, de olykor igény esetén azt is megfizetik még azok is, akik nem szokták.
Kimondottan most azoknak vetnék fel néhány gondolatot, akik életük végéig a fixtarifa látszólagos biztonságában akarnak a tisztességes nyugdíj reménye nélkül taxizni, hogy ők lennének legjobban felháborodva, mikor 5-6 ezer forintos óradíjas szerelőjüket befixálnák 10-12 ezer forint hatósági árra, vagy a fodrászuk minden esetben fix 5 ezret kérne egy a hajvágásért vagy esetleg a sör mindenhol 500 forint lenne. Azért, hogy Te a mutyit támogatva „lélegeztetőgépen” életben maradj, mert nem tudod, hogyan kell vállalkozni, azért a piac összes szereplője járjon egy nyomott fixtarifával napi 12 órában, illetve piac összes fogyasztója igényétől függetlenül fizessen egy árat mindenért, ha kéri, ha nem. Ugye, egy kicsit túlzó….!
Aki nem tud vállalkozni, az menjen el munkavállalónak fixért ott biztonságban van. A vállalkozás arról szól, hogy felmérem a piaci igényeket és alkalmazkodom hozzájuk, mikor van kereslet akkor pénz kérek érte, mikor pedig pang a piac akkor fillérekért gurulok, de elsősorban én döntöm el és nem más, mivel én vagyok a vállalkozó. Ha más határozza meg az szolgáltatásom árát, akkor már nem vállalkozó vagyok, hanem finoman fogalmazva alvállalkozó (de egyszerűbben hülye) akit mások arra használnak fel, hogy saját költségén nekik termeljen profitot, miközben minden piaci terhet és rizikót felvállaltatnak vele.
Elsődlegesen nem a fixtarifa a káros önmagában, hanem az ilyen mértékű fixtarifa, de azt már többször leírtam, hogy nálunk az országban nem lehet tisztességes fixtarifát bevezetni, mivel ami a legtöbb utasnak jó, az a vállalkozót teszi tönkre, amiből viszont taxis él meg emberi módon, azt nagyon sokan nem tudják megfizetni.
Azt illene már megérteni talán minden e témában objektíven gondolkodni tudó és akaró emberkének, amíg a taxi oldalára nem kerül ki az a valós piaci tarifa, ami egy becsületes tisztességes vállalkozás fenntartásához elegendő, amivel a vállalkozó a szolgáltatást valóban végezni tudja, addig itt semmilyen változás nem tud bekövetkezni, akármilyen ruhában is öltöztetik vagy bármilyen szabályozásnak is nevezzék el a rendeleteiket. Minden egyes ilyen szabályozáskor csak egy reményt keltenek úgy, hogy közben látszólagos intézkedéseket kreálnak, amelyek valójában csak adminisztratív terheket és költségeket hoznak ránk amellett, miközben folyamatában ár alatt szolgálunk ki egy ezen nyerészkedő fogyasztói réteget a közvetett ránk erőltetett piaci élősködőkkel együttesen.
A tény az, hogy az utolsó stabil rend és „hiénabiztos” fixtarifás rendelet óta most már taxisként 6-7 évvel közelebb kerültél a sírhoz, mialatt az életszínvonalad, a nyugdíjjárulék alapod szinte semmit nem emelkedett, miközben folyamatosan dolgoztál napi 10-13 órát és vele együtt tartottál el más vállalkozásokat. Ez a 300 Ft-os tarifa semmivel nem ad többet, mint 2012-ben a 150 Ft-os, sőt ilyen költségoldal mellett még kevesebbet ér. A 7 év alatt adtak 20 Ft-ot, ami 7% emelés, miközben a minimálbér 65%-ot emelkedett, nem beszélve a jelentősen megnövelt költségekről.
Valójában miért is nem írhatom ki oda az ártáblámra azt a tisztességes piaci árat, amit megkíván a vállalkozásom? …Ezen és itt a lentieken lenne érdemes gondolkozni és nem a sok felszínes marhaságon!
- Miért is szállítsam az 5 részeg üvöltő külföldi turistát ugyanarra a távolságra ugyanannyiért, mint a 82 éves kisnyugdíjas mozgáskorlátozott Marika nénit a csípőröntgenre?
- Miért is kell nekem 6-10 milliós befektetéssel minimálbért vagy még annyit sem keresnem (KATA), hogy ne legyen nyugdíjam? (Akkor elmehetnék árufeltöltőnek vagy betegtologatónak a magasabb kereset és nyugdíj reményében.)
Egy tiszta piaci környezethez fel kell(ene) szabadítani az árakat majd ez után a vállalkozónak kinevezett delikvensnek szükséges megfelelően átgondolni, hogy kivel köt egyáltalán szerződést, illetve mit is vállal pontosan.
A szabad piac az a szabadpiacot jelenti, tehát nem azt, amit az előző (2010 előtti) városvezetés bőszen hangoztatott, hogy sok cégnek nevezett taxiscég nem érte el a maximált árat van még benne tartalék, de sajnos nem volt csak lefelé, mivel a nyomott ár miatt nem tudott a tarifa felfelé terjeszkedni és egyszerűen visszapattant, mint egy labda mikor plafont ér, majd innen teljes mértékben eltorzult a piac. Ha megfelelően emelték (2007-ben volt némi szándék) volna a maximált árat, akkor az árverseny mindig feljebbről tudott volna indulni és így az utcai (értsd: piaci) tarifa tisztességes értéket képviselt volna már a múltban is. Ehhez a tarifához mérten kell minden esetben a kedvezményes árakat igazítani, illetve a piaci versenyt folytatni, de kizárólag az arra fogékony és rászoruló fogyasztó réteg számára. (bejelentett lakcím, egy kocsi egy kedvezmény)
Jelen esetben is még mindig jobb bejönni jelenleg is a belvárosba a repülőtérről pl. 6-6.5 ezer forintért, mint 8 ezerért ha abból rögtön elvesznek 2 ezret, mert kevesebb összeg kerül az órádba, kevesebbet fizet az utas is, ezért ő is jobban jár, de nálad több marad. Nos, ez persze sokaknak nem jó, mert az esetben, ahogy egy kicsit lefelé mozdulnának az árak, akkor már nem lehet a 2 ezer Ft körüli mutyipénzt elszedni a taxistól, aki kiváltságosként oda állhat, mivel nem tudja már kitermelni.
De ez a lehetőség ez az út, ez jelenleg még mereven el van zárva a FIX tarifa által.
A jelenlegi ügyeletes (Főtaxi) repteres etalont is ily módon egyszerű kilökni onnan, mivel ha valamelyik nagyobb még elegendő alvállalkozóval rendelkező vagy egy új tőkeerős cég alákínál, aki figyelembe veszi az alvállalkozói érdekeit is és beéri szerényebb jutalékkal, vagy szeretne betörni, megerősödni a piacon, esetleg a múltból tanulva hosszabb távon gondolkodik, akkor már a tarifa lesz a nyerő. Az esetben már lehetetlen megmagyarázni az utazó közönség számára, hogy valójában miért is szükséges a 2000 Ft körüli mutyipénzt, leadót elszedni egy 7-8 ezer forintos fuvarból, amely így arányaiban körülbelül 25%, ami borzasztóan magas összeg, azon túl, ha hozzászámoljuk a fuvaronként arányos tagdíjat is, ami még havi 200 fuvar esetében is úgy 600 forint körül van fuvaronként, tehát 2500 Ft-ot elvesznek egy 7500 Ft-os fuvarból, ez már Így 33%, miközben a költségük szinte nulla. Nos, a pénz ebben van… ehhez bólogattok olyan sokan! Szemléltetésképpen, hogy ezt jobban megértsétek, 1 milliárd forint taxisoknál megjelenő bruttó forgalom után 333 millió forint náluk marad.
Sajnos, nagyon sokan még mindig nem értitek, hogy „parasztok” vagytok egy olyan sakktáblán, ahol a játék közben bármennyit felállíthatnak belőletek az elhulló társak pótlására a saját védelmük érdekében.
A kérdés továbbra is fennmarad, hogy miért jó egyáltalán a fogyasztónak és a gondolkodni tudó taxisnak az, hogy egy korrupciós díjtétel (mindegy, ki minek nevezi) van beépítve a szolgáltatás árában, amire a szolgáltatás tényleges nyújtásához egyáltalán nincs szükség.
Engem személy szerint nem érdekel, hogy Te mennyivel akarsz járni, milyen áron nyújtod a szolgáltatásod, csak most már 15-20 év eltelte után hadd írjam ki legálisan a kocsim oldalára azt, amit a vállalkozásom megkíván, majd annak megfelelőségét a piac eldönti vagy alkalmazkodom hozzá.
A végén egy kis jó kívánsággal zárjam a soraimat elsősorban a fanatikusan megszállott fixtarifás tábornak, melynek a lényege az legyen, hogy: az áhított fixtarifa a sírodig kísérjen úgy, hogy minél hosszabb ideig élvezhesd a mostani nagy okosságként hangoztatott KATA által megérdemelt nyugdíjas éveidet annak minden velejáró „szépségével”!
„A KATA sem más, mint egy legális ámokfutás a jövőtök lassú ellopása érdekében, amikor elhitetik veletek, hogy ez a Ti érdekeiteket szolgálja. A GDP növelés érdekében nagyobb hitel felvételét (jövedelemigazolás) tették lehetővé az ilyen jelleggel adózó vállalkozások számára, miközben a saját jogviszonyotok után nevetségesen alacsony állami juttatásokra biztosítanak majd lehetőséget, illetve illetnek meg Titeket. …Na de ez egy másik történet.”
Aztán lehet most újra fröcsögni, hülyézni és a többi….. Tudom én vagyok hülye és Te tudod a frankót!
Továbbra számomra érthetetlen az, hogy miért akarnak sokan menni azon az úton, ami csak egyre mélyebben lefelé visz a lecsúszás és a kiszolgáltatottság süllyedő irányába.