Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Blog / Fixtarifa vagy szabadpiac...
« Utolsó üzenet: írta Köcsög taxis Dátum 2020 Június, 20, 22:27:35 »
Fellángolt ismét a taxizás körüli szabályozási láz, felszínre tört a felszínre hozták újra, hogy nem működik megfelelően a korábbi taxirendelet, vélhetően ezek mögé most talán kissé betekintve, egyértelműen a politikai pólusváltás nyomai lelhetők fel.
Előkerültek a régi örökzöld témák, mint a bármikor a többség figyelmét felkeltő, bármikor előkapható klasszikus hiénázás, a szabályozás szükségessége, na persze és…  a nagy rendrakás utáni vágy.
Sokat nem óhajtok írni már erről a témáról (az idő már lassan engem igazol), ez a taxis társadalom megérdemli azt, amit kap, nincs még egy ilyen piaci terület az országban ahol ennyi idióta összeverődött, ahol ennyi okosnak vélt vállalkozó akar fillérekért dolgozni napi 10-14 órát.
Mind a két hatalmi oldalnak megvolt-megvan a maga miértje természetesen, az egyik hagyta saját fosában, mocskában kiéheztetve, sőt más közvetett piaci szereplőknek kiszolgáltatva ezt a taxistársadalmat, miközben a filléres tarifák által szinte ingyen vettek igénybe egy szolgáltatást sok idióta munkája által, majd ebből kifolyólag alakult ki a hamisan képzett valósnak tűnő piaci ár.
A másik (ami jelenleg is még van) meg a szabályozás látszatát keltve pontosan annyit dob oda koncnak, amiből az elrabszolgásított vállalkozónak nevezett (rab)szolga, megélje a holnapot abban a reményben, hogy holnap talán marad is valami a zsebében, miközben számos egyéb közvetett piaci szereplőt jelentős profithoz juttat a munkája, illetve a tevékenysége által. Ennek a jelenlegi fixtarifának elsősorban az a legnagyobb hátránya – több máson túl -, hogy nem egy közgazdaságilag is alátámasztott megfelelően kiszámított tarifa került a jogszabály által meghatározásra, hanem a közvetett piaci szereplők által kreált, valamint a korábbi torz piaci szerepükből menekülni próbáló erősen reményvesztett taxisok egy csoportja által is támogatott és elfogadott, ami kizárólagosan csak ezt a néhány év túlélést hozta el számukra a szükséges reménykeltés fenntartása mellett.
A múltbeli „vadkapitalista” verseny következményeként akkor tájt (2008-2012) már olyan mértékű volt a kivéreztetés, hogy a piac elkezdte lassan szabályozni önmagát és sajnos ebből kifolyólag nagyon sokan kiestek volna, majd egyes cégek, akik főként a taxisokból éltek a hanyatló létszámból következve a kihulló taxisok sorsára kerültek volna. Mivel akkortájt politikai pólusváltás történt, ezt felismerve meglovagolták a kialakult helyzetet és a kivéreztetett taxisok egy részével összefogva elhitették, hogy az ő érdekükbe csak a fixtarifa jelent kiutat, ami valójában a hatósági döntéshozók látványos költségteremtő szabályozásai mellett csak egy vegetatív túlélési időszakot hozott a közvetett piaci szereplők étvágyának növekedésével. Próbálták olyan mély szintre lenyomni a hatósági árat, amelyből a kitartott piaci szereplők el tudják stabilan szedni a jussukat, azt a látszatot keltve, hogy a taxisnak is több marad a zsebébe miközben arra számítottak majd, a krajcárvadász a taxisoktól mindent sajnáló fogyasztói réteg, csuklás nélkül elviseli ezt. Sajnos nem így történt, ez a krajcárvadász fogyasztói réteg hamar megtalálta a kiutat és hamarosan kialakult egy alternatív taxizási forma egy eléggé jelentős fogyasztói számmal, mely a bebetonozott piaci biztonságukban hitt taxisok egy jelentős részének nem tetszett.
Ezért több módon ki is fejezték nemtetszésüket, melyben némi tétovázás után a hatalom melléjük állt és továbbra biztosította számukra az elzárt monopol piacot az áhított fixtarifával a háttérben meghúzódó közvetett piaci szereplők kiszolgálása érdekében.

Nagyon nem szeretem ezt a krajcárvadász fogyasztói réteget, - mert ők azok, akik mindenkitől sajnálnak mindent, még akkor is, ha nem is ők fizetik - de ebben az esetben, teljes mértékben jogos hőbörgésük és a piaci igényük.
Mivel  ennek a rétegnek legfőképpen nem  igénye, hogy sárga legyen egy autó és a többi felesleges sallang, hanem A-ból B-be szeretne eljutni minél olcsóban, nem érdekli semmi csak az ár, ez olyan mint amikor már valaki csak a kannás bort veszi, de abból minél többet, mert csak a mennyiség a lényeg.

Ez a piac, pontosan ez teszi önszabályozóvá, egy piacon választódik ki a fogyasztói igény, így tud érvényesülni az ár az igényhez, melyben a piac összes szereplője az igényeinek megfelelően alakítja ki a fogyasztói szokásait, illetve a piaci tervet. Minden társadalmi réteg megtalálja magának megfelelő árú és minőségű szolgáltatást melyben előbb utóbb kialakulnak piaci viszonyok. Nyilván, hogy a magasabb árú és minőségű szolgáltatást kevesebben veszik majd igénybe, mint az olcsóbb gyengébb minőségű dömping árút, de olykor igény esetén azt is megfizetik még azok is, akik nem szokták.

Kimondottan most azoknak vetnék fel néhány gondolatot, akik életük végéig a fixtarifa látszólagos biztonságában akarnak a tisztességes nyugdíj reménye nélkül taxizni, hogy ők lennének legjobban felháborodva, mikor 5-6 ezer forintos óradíjas szerelőjüket befixálnák 10-12 ezer forint hatósági árra, vagy a fodrászuk minden esetben fix 5 ezret kérne egy a hajvágásért vagy esetleg a sör mindenhol 500 forint lenne. Azért, hogy Te a mutyit támogatva „lélegeztetőgépen” életben maradj, mert nem tudod, hogyan kell vállalkozni, azért a piac összes szereplője járjon egy nyomott fixtarifával napi 12 órában, illetve piac összes fogyasztója igényétől függetlenül fizessen egy árat mindenért, ha kéri, ha nem. Ugye, egy kicsit túlzó….!
Aki nem tud vállalkozni, az menjen el munkavállalónak fixért ott biztonságban van. A vállalkozás arról szól, hogy felmérem a piaci igényeket és alkalmazkodom hozzájuk, mikor van kereslet akkor pénz kérek érte, mikor pedig pang a piac akkor fillérekért gurulok, de elsősorban én döntöm el és nem más, mivel én vagyok a vállalkozó. Ha más határozza meg az szolgáltatásom árát, akkor már nem vállalkozó vagyok, hanem finoman fogalmazva alvállalkozó (de egyszerűbben hülye) akit mások arra használnak fel, hogy saját költségén nekik termeljen profitot, miközben minden piaci terhet és rizikót felvállaltatnak vele.

Elsődlegesen nem a fixtarifa a káros önmagában, hanem az ilyen mértékű fixtarifa, de azt már többször leírtam, hogy nálunk az országban nem lehet tisztességes fixtarifát bevezetni, mivel ami a legtöbb utasnak jó, az a vállalkozót teszi tönkre, amiből viszont taxis él meg emberi módon, azt nagyon sokan nem tudják megfizetni.

Azt illene már megérteni talán minden e témában objektíven gondolkodni tudó és akaró emberkének, amíg a taxi oldalára nem kerül ki az a valós piaci tarifa, ami egy becsületes tisztességes vállalkozás fenntartásához elegendő, amivel a vállalkozó a szolgáltatást valóban végezni tudja, addig itt semmilyen változás nem tud bekövetkezni, akármilyen ruhában is öltöztetik vagy bármilyen szabályozásnak is nevezzék el a rendeleteiket. Minden egyes ilyen szabályozáskor csak egy reményt keltenek úgy, hogy közben látszólagos intézkedéseket kreálnak, amelyek valójában csak adminisztratív terheket és költségeket hoznak ránk amellett, miközben folyamatában ár alatt szolgálunk ki egy ezen nyerészkedő  fogyasztói réteget a közvetett ránk erőltetett piaci élősködőkkel együttesen.
A tény az, hogy az utolsó stabil rend és „hiénabiztos” fixtarifás rendelet óta most már taxisként 6-7 évvel közelebb kerültél a sírhoz, mialatt az életszínvonalad, a nyugdíjjárulék alapod szinte semmit nem emelkedett, miközben folyamatosan dolgoztál napi 10-13 órát és vele együtt tartottál el más vállalkozásokat. Ez a 300 Ft-os tarifa semmivel nem ad többet, mint 2012-ben a 150 Ft-os, sőt ilyen költségoldal mellett még kevesebbet ér. A 7 év alatt adtak 20 Ft-ot, ami 7% emelés, miközben a minimálbér 65%-ot emelkedett, nem beszélve a jelentősen megnövelt költségekről.

Valójában miért is nem írhatom ki oda az ártáblámra azt a tisztességes piaci árat, amit megkíván a vállalkozásom? …Ezen és itt a lentieken lenne érdemes gondolkozni és nem a sok felszínes marhaságon!
-   Miért is szállítsam az 5 részeg üvöltő külföldi turistát ugyanarra a távolságra ugyanannyiért, mint a 82 éves kisnyugdíjas mozgáskorlátozott Marika nénit a csípőröntgenre?
-   Miért is kell nekem 6-10 milliós befektetéssel minimálbért vagy még annyit sem keresnem (KATA), hogy ne legyen nyugdíjam? (Akkor elmehetnék árufeltöltőnek vagy betegtologatónak a magasabb kereset és nyugdíj reményében.
)
Egy tiszta piaci környezethez fel kell(ene) szabadítani az árakat majd ez után a vállalkozónak kinevezett delikvensnek szükséges megfelelően átgondolni, hogy kivel köt egyáltalán szerződést, illetve mit is vállal pontosan.

A szabad piac az a szabadpiacot jelenti, tehát nem azt, amit az előző (2010 előtti) városvezetés bőszen hangoztatott, hogy sok cégnek nevezett taxiscég nem érte el a maximált árat van még benne tartalék, de sajnos nem volt csak lefelé, mivel a nyomott ár miatt nem tudott a tarifa felfelé terjeszkedni és egyszerűen visszapattant, mint egy labda mikor plafont ér, majd innen teljes mértékben eltorzult a piac. Ha megfelelően emelték (2007-ben volt némi szándék) volna a maximált árat, akkor az árverseny mindig feljebbről tudott volna indulni és így az utcai (értsd: piaci) tarifa tisztességes értéket képviselt volna már a múltban is. Ehhez a tarifához mérten kell minden esetben a kedvezményes árakat igazítani, illetve a piaci versenyt folytatni, de kizárólag az arra fogékony és rászoruló fogyasztó réteg számára. (bejelentett lakcím, egy kocsi egy kedvezmény)

Jelen esetben is még mindig jobb bejönni jelenleg is a belvárosba a repülőtérről pl. 6-6.5 ezer forintért, mint 8 ezerért ha abból rögtön elvesznek 2 ezret, mert kevesebb összeg kerül az órádba, kevesebbet fizet az utas is, ezért ő is jobban jár, de nálad több marad. Nos, ez persze sokaknak nem jó, mert az esetben, ahogy egy kicsit lefelé mozdulnának az árak, akkor már nem lehet a 2 ezer Ft körüli mutyipénzt elszedni a taxistól, aki kiváltságosként oda állhat, mivel nem tudja már kitermelni.

De ez a lehetőség ez az út, ez jelenleg még mereven el van zárva a FIX tarifa által.

A jelenlegi ügyeletes (Főtaxi) repteres etalont is ily módon egyszerű kilökni onnan, mivel ha valamelyik nagyobb még elegendő alvállalkozóval rendelkező vagy egy új tőkeerős cég alákínál, aki figyelembe veszi az alvállalkozói érdekeit is és beéri szerényebb jutalékkal, vagy szeretne betörni, megerősödni a piacon, esetleg a múltból tanulva hosszabb távon gondolkodik, akkor már a tarifa lesz a nyerő.  Az esetben már lehetetlen megmagyarázni az utazó közönség számára, hogy valójában miért is szükséges a 2000 Ft körüli mutyipénzt, leadót elszedni egy 7-8 ezer forintos fuvarból, amely így arányaiban körülbelül 25%, ami borzasztóan magas összeg, azon túl, ha hozzászámoljuk a fuvaronként arányos tagdíjat is, ami még havi  200 fuvar esetében is úgy 600 forint körül van fuvaronként, tehát 2500 Ft-ot elvesznek egy 7500 Ft-os fuvarból, ez már Így 33%, miközben a költségük szinte nulla. Nos, a pénz ebben van… ehhez bólogattok olyan sokan! Szemléltetésképpen, hogy ezt jobban megértsétek, 1 milliárd forint taxisoknál megjelenő bruttó forgalom után 333 millió forint náluk marad.

Sajnos, nagyon sokan még mindig nem értitek, hogy „parasztok” vagytok egy olyan sakktáblán, ahol a játék közben bármennyit felállíthatnak belőletek az elhulló társak pótlására a saját védelmük érdekében.

A kérdés továbbra is fennmarad, hogy miért jó egyáltalán a fogyasztónak és a gondolkodni tudó taxisnak az, hogy egy korrupciós díjtétel (mindegy, ki minek nevezi) van beépítve a szolgáltatás árában, amire a szolgáltatás tényleges nyújtásához egyáltalán nincs szükség.

Engem személy szerint nem érdekel, hogy Te mennyivel akarsz járni, milyen áron nyújtod a szolgáltatásod, csak most már 15-20 év eltelte után hadd írjam ki legálisan a kocsim oldalára azt, amit a vállalkozásom megkíván, majd annak megfelelőségét a piac eldönti vagy alkalmazkodom hozzá.

A végén egy kis jó kívánsággal zárjam a soraimat elsősorban a fanatikusan megszállott fixtarifás tábornak, melynek a lényege az legyen, hogy:  az áhított fixtarifa a sírodig kísérjen úgy, hogy minél hosszabb ideig élvezhesd a mostani nagy okosságként hangoztatott KATA által megérdemelt nyugdíjas éveidet annak minden velejáró „szépségével”!

A KATA sem más, mint egy legális ámokfutás a jövőtök lassú ellopása érdekében, amikor elhitetik veletek, hogy ez a Ti érdekeiteket szolgálja. A GDP növelés érdekében nagyobb hitel felvételét (jövedelemigazolás) tették lehetővé az ilyen jelleggel adózó vállalkozások számára, miközben a saját jogviszonyotok után nevetségesen alacsony állami juttatásokra biztosítanak majd lehetőséget, illetve illetnek meg Titeket. …Na de ez egy másik történet.

Aztán lehet most újra fröcsögni, hülyézni és a többi….. Tudom én vagyok hülye és Te tudod a frankót!
 
Továbbra számomra érthetetlen az, hogy miért akarnak sokan menni azon az úton, ami csak egyre mélyebben lefelé visz a lecsúszás és a kiszolgáltatottság süllyedő irányába.
2
2019. évi havi járulék fizetési kötelezettségek július 1-től, a minimálbér (149000 Ft) után!

Július elsejétől csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%-ra, amely így 3352 Ft-tal kevesebb szociális hozzájárulási adó megfizetését eredményezi a minimálbér esetében.

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése:
A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb mint a minimálbér, megállapításának módja pedig a következő.
--17.5%-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112.5%-a, azaz 167626 Ft.
Fizetendő: 29335 Ft
10032000-06055912
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla

--10%-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, azaz 149000 Ft.
Fizetendő: 14900 Ft
10032000-06056236
NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót,
kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla

--8,5%-os (4+3+1,5) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150%-a, azaz 223500 Ft
Fizetendő: 18998 Ft
10032000-06057749
NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla
Ez összesen: 63233 Ft/hó
3
2019. évi havi járulék fizetési kötelezettségek, a minimálbér (149000 Ft) után!

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése:
A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb mint a minimálbér, megállapításának módja pedig a következő.
--19.5%-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112.5%-a, azaz 167626 Ft.
Fizetendő: 32687 Ft
10032000-06055912
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla

--10%-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, azaz 149000 Ft.
Fizetendő: 14900 Ft
10032000-06056236
NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót,
kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla

--8,5%-os (4+3+1,5) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150%-a, azaz 223500 Ft
Fizetendő: 18998 Ft
10032000-06057749
NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla
Ez összesen: 66585 Ft/hó
4
Információk - tájékoztató / rádió frekvencia
« Utolsó üzenet: írta poznahuszar Dátum 2019 Február, 14, 15:05:42 »
Üdv mindenkinek!
Szeretném megtudni a Szegedi taxisok rádió frekvenciáit.

5
Miként foszt meg az állam szinte észrevétlenül a már korábban általa elismert és megszerzett jogainktól!

Ismét egy nagyon jó példáját szeretném most bemutatni azoknak, akik fogékonyak rá, akik megértik, miként válunk jogfosztottá, másképpen kifejezve, milyen módszerekkel degradál a hatalom.

Számomra is lassan elérkezett a taxivezet?i-engedély cseréjének az ideje, amit a határid? lejárta el?tti napon, sejtelmes okokból kifolyólag egy nagyon gyors akcióval meg is hosszabbítottak. (A magyarázat az volt rögtön, jött is hamar.)
A közhatalom által elrendelve a hangzatos tisztulási folyamat részeként sokakkal együttesen egy kötelez? jelleg? továbbképz? tanfolyamon vettem részt és annak ellenére egy visszamin?sítésért ültem végig az általuk szakmai szempontból oly pozitívnak beállított szaktanfolyamot.
Önmagában a nevében is benne van az, hogy TOVÁBBKÉPZ? a tanfolyam, ami az elvégzése után a valóságban egy aránytalan visszamin?sítést jelent, tehát tovább képeztek Budapest és Pest Megye (a helyi megye) területére, amely taxi gépkocsivezet?i tevékenységet ez idáig a megel?z? 25 év alatt az egész ország területére kiterjed? érvényességgel végezhettem.

Azoknak a taxi gépkocsivezet?knek, akik már korábban rendelkeztek az MT rendelet 1. számú melléklet A. rész I. pont 1/a) által kiadott taxi vezetésére feljogosító országos taxi-vezet?i igazolvánnyal, annak a hatályos rendelet egy továbbképzésen való részvételt ír el?, amelynek nem vizsga tárgya a helyismeret, hanem kizárólag a hatályos országos szint? rendeletekb?l kell felújító vizsgát tenni, ami minden megyében ugyanaz. Tehát bárhol is végezzük el ezt a képzést az ország egész területén, ugyanazon tananyagból kerül ki az oktatás, illetve a vizsga is, csupán azoknak, akik nem rendelkeztek (az újaknak) a régi országos területi engedéllyel, annak határoznak meg megyei jogú városban helyismereti vizsgát az alapképzés címén.
Mivel láthatóan nem voltak képesek megoldani ennek a pontos jogi átmenetét, ezért a legegyszer?bb módszert választották, egyszer?en elvették azt, ami már megszerzett jogként megilletett minket.
Most következzen a lényeg, ha egy más megyébe is (költözés, nyaraló, stb.) szeretnénk taxi gépkocsit vezetni, ez esetben egy teljes tanfolyamot el kell újra végezni, de csak továbbképzés címén, mivel a 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet „11. § (1) Nem kell alapképesítési szaktanfolyamon részt vennie és alapképesítési vizsgát tennie annak, aki b) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járm?vek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet [a továbbiakban: 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet] 1. számú melléklet A. rész I. pont 1/a) alpontjában foglalt vizsgakötelezettséget teljesítette, és err?l igazolása van.” A továbbképzés, viszont nem tartalmaz helyismereti vizsgát, ennek ellenére a kialakult joggyakorlat alapján szintén el?írják ugyanazt a tanfolyamot egy más megyében is, amit egyszer vagy akár kétszer is elvégezhet(t)ünk és még id?beli érvényességgel bír.
A fentebb hivatkozott hatályos rendelet: „4. § (11) A személytaxi-szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedélyben meghatározott m?ködési terület a vállalkozás kérelmére több megye területére is kiterjedhet, vagy utólag kiterjesztésre kerülhet.” értelmében, viszont egy tevékenységi engedély birtokában több megyei területen is kiterjesztést kérelmezhetünk, mindezt úgy, hogy a jelenleg kialakult joggyakorlat alapján, a taxi személyes vezetése érdekében, minden egyes megyében elvégezzük ugyanazt a tanfolyamot. (Hatalmas tapsot nekik! clap)

E tekintetben érezhet?en még a saját rendeletük is zavart kelt, mivel határozottan külön kezeli a továbbképzést az alapképzést?l, amely az el?z?höz csak id?beli korlátot rendel a területi korlát említése nélkül. Majd a vizsgáztatáskor vagy az azt követ? igazolás kiadásakor egyszer?en egybe mossák az egészet.
„11. §  (4) Továbbképzési szaktanfolyami képesítést kell megszereznie annak a személygépkocsi vezet?nek, akinek az (1) bekezdésben meghatározott alapképesítése érvényességi id?tartama lejárt, továbbá azoknak, akik az (1) bekezdés szerint alapképesítés megszerzésére nem kötelezettek.
(5) A továbbképzési szaktanfolyami képesítés megszerzéséhez a személygépkocsi vezet?jének szaktanfolyamon kell részt vennie, és vizsgát kell tennie. Az ez alapján kiállított vizsgaigazolás öt évig érvényes. Ezt követ?en a személygépkocsi vezet?jének ötévente továbbképzésen kell részt vennie, és vizsgát kell tennie.”


Összegezve: Korlátozták a taxi vezet?i jogosultságunk id?beli hatályát 5 évre, majd ezzel egyidej?leg bújtatva, jelent?s mértékben lefokozták a taxi-vezet?i képesítésünk területi hatályát.
Ezt valljuk meg nemes egyszer?séggel, hogy ez nem továbbképzés, [dot]hanem szívatás fels?fokon.[/dot]


Megint el (akarták hitetni) hitették velünk, hogy kapunk valamit, kapunk egy olyan gesztust, ami megillet már minket „régi motorosokat”, amit talán kiérdemeltünk a gyakorlatban a megszerzett tapasztaltok alapján, az újabb generációval szemben, de sajnos úgy, mint miden más csupán a felszínen lebegve, ez is csak egy gyorsan oszló füstfelh? volt.
Mindazon által túl, hogy szinte már-már immunissá váltam a hatalom ilyen és hasonló jelleg? sorozatos jogfosztásaival szemben, annak ellenére most eléggé cinikusnak tartom ezt az alattomos megvezetést, és olykor még-még felhorkanok emiatt.

Az önmaguk által jogalkotóként alkotott rendelet elismeri a korábbi vizsgával megszerzett jogot, de a jogalkalmazás során már a csorbított jogot juttatja érvényre, amelyre a pénz kihúzáson kívül más logikus magyarázat nincs, mindezt úgy, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás „sikeresen” egy kézbe került. (NFM)  clap

Most forintosítsunk egy kicsit, ha elméletileg, de a gyakorlatban a most az egy-két tollvonással ellopott, a már korábban szerzett jogainkat szeretnénk újra visszaszerezni (pl. 15 évre), ez esetben jelen árfolyamon (19x30000)x3 + (57x1120) =1774840 Ft-ra lenne hozzá szükségünk, nem beszélve az anyagiakban kifejezhetetlen adminisztratív terhekr?l.
Nos, …lehet gondolkodni és ismét nyelni egyet!
6
A taxiengedély és személygépkocsis személyszállító engedélyhez kapcsolódó közlekedési hatósági eljárási díjak 2018-ban.

Személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító tevékenységi engedély díj:5591 Ft
Személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító tevékenységi engedélymódosítás, pótlás, csere díj:1118 Ft
Személytaxi-vezetői vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra vonatkozó engedélykivonat kiadás, csere, pótlás díj:3400 Ft
Személytaxi-vezetői vagy személygépkocsis személyszállító vezetői igazolvány kiadás, módosítás, csere, pótlás díj:1118 Ft
Önálló diszpécserszolgálati tevékenységi engedélyezés:16200 Ft
Önálló diszpécserszolgálati tevékenységi engedélymódosítás, csere, pótlás díj:1900 Ft
Vagyoni biztosíték felhasználásához szükséges hatósági jóváhagyás kiadása:1118 Ft
7
Mi marad a taxis zsebében a sokak által oly magasnak vélt 280 Ft-os kilométerdíjból?

A szemléltetésben alkalmazott számítás egy olyan alapokra épít, amit a valóságban csak nagyon kevés taxis tud a gyakorlatban is megvalósítani, tehát az 50%-os kihasználtság arányt elérni, ami legtöbbek esetében sajnos, alacsonyabb számmal van jelen a vállalkozás folytatása során. A számítás alapját egy olyan jó taxis képezi, aki minden hónapban 2000 (fizető) km tesz meg utassal és ugyanennyit gurul hozzá üresen is.

Nos, nézzük így is ezzel a kis szerény túlzással, hogy valójában mit is mutatnak a számok!
(A számítás természetesen nem teljes, mivel van alapdíj és idődíj is a tarifaszámításnál, illetve egyénenként egyéb költségoldali tényezők is, de nagyságrendileg rámutat annak lényegére, hogy miért van gondban állandóan ez a folytonosan túlzó médiaérdeklődést is tanúsító foglalkozás!)

MegnevezésHavi vagy km költségUtas km-t terhelő költség
Betaxizás (átírás, okmányok, sárgítás, taxaméter, pénztárgép, POS, egyéb céges eszközök, 750000 FT/5év)12500 Ft/hó6,25 Ft/km
KGFB(144000 Ft/év)12000/hó6 Ft/km
CASCO biztosítás (180000 Ft/év)15000 Ft/hó7,50/km
Taxi utas biztosítás (7200 Ft/év)600 Ft/hó0,30 Ft/km
Gépjárműadó (30000 Ft/év)2500/hó1,25 Ft/km
Műszaki vizsga (30000 Ft/év)2500/hó1.25 Ft/km
Drosztdíj Budapest (82250 Ft/év)6880 Ft/hó3,44 Ft/km
Céges tagdíj100000/hó50 Ft/km
Üzemanyag költség (10l/100km, 370 Ft/l)37 Ft/kmx2, mivel az üres km-t is terheli74 Ft/km
Szervizköltség (10 Ft kilométerenként)10 Ft/kmx2, mivel az üres km-t is terheli20 Ft/km
Autómosás (heti 1)6000 Ft/ hó3 Ft/km
Pénztárgép SIM1905 Ft/hó0,95 Ft/km
Pénztárgép éves szerviz (25000 FT/év)2083 Ft/hó1,04 Ft/km
POS terminál (bérlet esetén)5000 Ft/hó2,50 Ft/km
Taxióra üzemeltetés (12000 Ft/év)1000 Ft/hó0,50 Ft/km
Kamarai tagdíj (5000 Ft/év)420 Ft/hó0,21 Ft/km
Megyei autópályadíj (5000 Ft/év)420 Ft/ hó0,21 Ft/km
Könyvelő költsége5000Ft/hó2,50 Ft/km
Járulékok (minimálbér 2018. 138000 Ft)61669 Ft/hó30,83 Ft/km
SZJA (180000 Ft/év átalányadó)15000 Ft/hó 7.50 Ft/km
Taxis tanfolyam(36000 Ft/5év+taxi engedély csere)600 Ft/hó0,30 Ft/km
Jogosítvány orvosi és csere (12000/5év)200 Ft/hó0,10 Ft/km
Nettó jövedelem (ami után megfizetjük a járulékot, a 138000 Ft-os minimálbérből)92726 Ft/hó46,36 Ft/km
Gépkocsi amortizáció (5 millió Ft-os gépkocsi esetében 1 millió Ft/év)83333 Ft/hó41.67 Ft/km
Összesen307,66 Ft/km
Összegzésképpen: 307,66 Ft/km, tehát -27,66 Ft utaskilométerenként a veszteségünk, ami ebben a pozitívan beállított esetben is még havi -55320 Ft-ot jelent a 4000 km munkával töltött idő levezetése után. Könnyűszerrel megállapítható az is, hogy egy szerényebb értékű új autó bevonásával, ez már ily pozitívan feltételezett számítás alapján kitermelhetetlen, még a minimálbér jövedelem elvárása esetében is, tehát ebből következvén meg kell vonnunk valamit a tisztességesnek vélt vállalkozásunktól, de ettől a ponttól kezdődően, viszont már nem lehet a vállalkozás tisztességes.
<a href="http://taxisforum.hu/../files/kellekek/szgep.swf" target="_blank" class="new_win">http://taxisforum.hu/../files/kellekek/szgep.swf</a>

Vizsgáljuk meg most egy kissé jobban azt is, hogy megint miként vezetnek félre a tarifaemeléssel kapcsolatban a Metál és társai a kamarában megtelepedett taxisokon élősködök!

Minden változásnak, mint ennek is mindig van valami reálisan elvárható viszonyítási alapja, mint pl. a minimálbérből egy fogyasztó mennyi kilométert tud utazni. Ez esetben most sokan mondják rögtön gondolkodás nélkül, javult a gazdaság ezért egy minimálbérből élő egyre több km tud utazni taxival, miközben egyáltalán elgondolkoznának azon, miként lehet ez, hogy erre a szolgáltatási ágazatra semmilyen ilyen irányú változás nem volt hatással ez idáig. (FIXTARIFA)

Az ilyen jellegű pozitívnak beállított számításokkal ellentétesen, sajnálatosképpen nekünk ismét van egy nagyon rossz pozíciónk, mint sok egyéb más esetben is az, hogy a másik oldalon állunk, tehát ennyi kilométert kell megtennünk ahhoz, hogy az éves aktuális minimálbért bevételként elérjük.

Akkor vágjunk bele és értelmezzük a számokat!
Minimálbér /taxi km arányváltozása az elmúlt évek folyamán.
Éves minimálbérKilométerdíjSzükséges kilométer
2011. év 78000240 Ft/km325,0 km
2011. év 78000 Ft158 Ft/km493 km
2012. év 93000 Ft240 Ft/km387,5 km
2013. év 98000 Ft280 Ft/km350,0 km
2014. év 101500 Ft280 Ft/km362,5 km
2015. év 105000 Ft280 Ft/km375,0 km
2016. év 110000 Ft280 Ft/km396,4 km
2017. év 127500 Ft280 Ft/km455,3 km
2018. év 138000 Ft280 Ft/km492,9 km
2018. év 138000 Ft300! Ft/km460!! km
2019. év 149000 Ft300! Ft/km496.66!! km
- 2019. év 149000 Ft?425,71 Ft/km!!!350,0 km!!!
Ezt röviden képletesen úgy lehet összefoglalni, hogy: Az elmúlt öt év alatt szorítottak a nyakunkon 5 cm, esetleg ha majd engednek rajta visszafelé 2 cm, akkor ezek után elvárják, érezzük úgy, hogy újra rendesen kapunk levegőt.

A fenti számok jól megmutatják azt, hogy a mindenkori minimálbérhez viszonyítva a jelenlegi 280 Ft-os tarifa 2018-ban ugyanolyan értéket képvisel, mint 2011-ben a 158 Ft-os km tarifa volt, csupán azzal a különbséggel, akkoriban az nem volt kötelező, valamint nem hordozott ekkora mértékű költségoldalt.

Megjegyzés: A Tarlós vagy az Orbán hivatalában sem vásárolnak használt kocsikat, a rendőrség sem kap „jó állapotú 200 e km-es használt” autókat a munkavégzéshez, valamint pl. egy bankfiókot, fogorvosi rendelőt, műhelyt, gyártósort sem rendeznek be használt eszközökből.
(!)Ezt azért tudják sajnálatos módon megtenni, mert tele van idiótákkal ez a foglalkozás, akik úgy akarnak használt autókkal olcsón szolgáltatni, hogy közben még a nyugdíjalapjuk se képződjön, valamint hagyják magukat félrevezetni a parazitáik által. (Akinek nem inge, ne vegye magára!)

Na most jöhet a mocskolódás!
8
Mennyivel „jutalmaznak” a biztosítók bennünket, mint taxisokat a 2018-as évre a KGFB szerz?déseknél, azaz hol táplálkoznak a pénzügyi hiénák!

  • 1.   Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. x4
  • 2.   Allianz Hungária Zrt. +100% pótdíj
  • 3.   Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe x3 / flotta: x4
  • 4.   CIG Pannónia Els? Magyar Általános Biztosító Zrt. x1,50
  • 5.   Generali Biztosító Zrt. x3 / flotta: +200%
  • 6.   Genertel Biztosító Zrt. x3 (TEÁOR kód alapján)
  • 7.   Groupama Biztosító Zrt.  x5
  • 8.   K&H Biztosító Zrt. x3,5
  • 9.   KöBE  x3 (tagdíj1800 Ft/év)
  • 10. Magyar Posta Biztosító Zrt. x4
  • 11. MKB Általános Biztosító Zrt. x5
  • 12. SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.  x5 (pótdíj 400%) / flotta: x11 (pótdíj 1000%)
  • 13. UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. x10 / flotta: x5 (TEÁOR kód szorzó)
  • 14. UNIQA Biztosító Zrt. pótdíj: +130%
  • 15. Wáberer Hungária Biztosító Zrt. pótdíj: +300% / flotta: +150%

Néhány biztosító eljutott már arra a szintre is, hogy kimondottan a TEÁOR kódok alapján határozza meg a biztosítási díjakat, mivel  ?  állami védelem hiányában,  ?  ez esetben úgy húz meg bármely gazdálkodó szervezetet, ahogy azt az ellenállás mértéke tekintetében, az érdeke megkívánja. Amikor el?ször magánszemélyként kötjük meg a KGFB-t akkor még van fogyasztóvédelmünk, tehát fordulhatunk valamely jogsérelem esetén az állami felügyelethez fogyasztóként, de amikor átrendszámozzuk ugyanazt a gépkocsit, majd eleget teszünk a változásbejelentési kötelezettségünknek, igazán csak akkor hívjuk fel a biztosító partnert a „kering?re”, mert az esetben jut a tudomására, hogy szabad a pálya a gátlástalan húzogatásra.

Egy szerz?déses jogviszony alatt a módosuló szerz?déssel ugyanarra a gépkocsira 2-11 (!) szeres KGFB díjat fizettet ki velünk a biztosító, csak azért mert prédává (és védtelen kiszolgáltatottakká) váltunk. Sajnos, ennek is, mint sok minden egyéb másnak az alapja az, hogy sokan akarva-akaratlanul „okosságként” Bt.-be, Kft.-be menekültek a közterhek fizetése alól, majd ebb?l fakadóan a Bt. vagy Kft. tulajdonosnak nem létfontosságú érdeke ezekkel a „vérszívókkal” felvenni a harcot, hanem egyszer?en kifizetteti az oda menekült kiszolgáltatottakkal az irreális biztosítási díjakat és kész. E passzív cselekedetével kell?en táplálja azt a t?zet, amely már egyre nagyobb lánggal lobog és fokozatosan terjed más irányokba is.

Többszörösen elgondolkodtató, hogy egy személygépkocsi üzemben tartója, mit?l is jelent valójában ilyen túlzó mérték? kockázatot a biztosítók számára akkor, mikor rákerül a gépkocsira a sárga rendszám. Esetünkben, ha kétkedés nélkül elfogadnánk most azt, hogy a biztosítók a tényleges kockázatelemzés alapján alakítják így a díjtarifájukat a taxik tekintetében, akkor egyszer?en fogalmazva, hülyék lennénk, mint ahogy azok is vagyunk, hogy még némán t?rjük ezt a lehúzogatást.

Most következzen némi okfejtés: Miért nem helytálló a biztosítók azon ködösített magyarázkodása, hogy „a taxis többet megy, többet vesz részt a forgalomban ezért nagyobb kockázatot teremt a biztosítónak”?

  - Azért mert a szerz?déskötéskor megnyilatkoztat minden ügyfelét az éves kilométer használatról, majd anélkül, hogy az megváltozna - a rendszámon kívül - 2-10x szorzókat rögtön odavágja, továbbá erre van a bonus-malus rendszer, de ez egyébként a flottaszerz?désekre nem vonatkozik.
 - Taxiként is ugyanaz a KRESZ vonatkozik ránk, mint a közlekedés többi résztvev?jére, tehát ugyanazon a szabályok alapján dolgozunk, ez csak azért vázolom itt, hogy érthet? legyen, nincs megkülönböztetett jelzésünk, ezért nem léphetjük át a szabályokat, ebb?l kifolyólag ezen indokok alapján nem képezhetünk nagyobb kockázatot.
 - Továbbá a taxizáshoz szükséges a személytaxis felel?sség (kezesi) biztosítás hivatott kitölteni azt az ?rt, ami taxi üzemeltetésével és az utas szállításával keletkezik e szolgáltatás kapcsán, de ez esetben erre amúgy sem fizetne a velünk szerz?dött biztosító a saját KGFB alapján.
 - Minket ért kár esetén gazdálkodó szervezetként az elmaradt hasznot és a kies? jövedelmet is igényelhetjük a biztosítótól, amennyiben megfelel?en bizonyítjuk annak jogosságát, de ezt szintén a károkozó KGFB biztosítása fedezi és nem a sajátunk.

Tényszer?en röviden, fehér rendszámosan évi 100 ezer km használattal lehet könnyedén fizetni pl. 40-50 ezer Ft-ot évente, majd ugyanarra a gépkocsira sárga rendszámmal, akárcsak évi 5000 km használat mellett már 250-300 ezer Ft-ot is elkérnek. Ez nem más, mint egy pofátlan lehúzás állami segédlettel, ami valóban kiérdemli a „hiéna biztosítók” jelz? szavakat.
Egy megel?z? hozzászólásban már egyszer leírtam, most csak ismételten idézek bel?le újra.
A probléma gyökerét itt egy kissé mélyebben kell keresni, de valójában nem is olyan régr?l fakad, mint ahogy azt a biztosítók gátlástalan húzogatása szintén jól kimutatja.
A gátlástalan húzogatás hátterét a jelenlegi hatalom (rezsim) által szisztematikusan alkotott törvényi környezet változása teremtette meg (pl. PSZÁF beolvasztása Jegybanktörvény által), abból is els?dlegesen az új PTK. életbelépése eredményezte, melyben különös figyelemmel kerül meghatározásra a „fogyasztó” fogalma, ami szinte kirekeszt minden olyan természetes, illetve jogi személyt az állami védelem alól, aki a vállalkozása vagy a gazdálkodó tevékenységi körében jár el. Ez röviden annyit jelent, hogy a GVH a fogyasztói érdeket képviseli els?sorban a fogyasztóvédelmi hatósággal, az MNB-vel, valamint a békéltet? testületekkel összhangba. Az olyan vállalkozásokat, melyeket szerz?déskötési kötelezettség terhel egy másik vállalkozással szemben, egyszer?en prédának dobták oda a „nagyobb halak” számára, illetve egy felügyelet nélküli piacot teremtettek ez által a számukra. (Értsd: biztosítók, pénztárgépesek, stb.)

Míg a PSZÁF teljes jogkörrel ?rködött és egyben felügyelt ezeknek a biztosítóknak az ilyen jelleg? összes tevékenysége fölött, addig az MNB már joghatást kiváltó döntésekkel csak a fogyasztói jogokat, illetve a pénzügyi stabilitást felügyeli. Értsd itt egyszer?en úgy, hogy taxisként számodra nincs panaszkönyv vagy ahol egyszer?en érdemben panaszt tehetsz ez okból kifolyólag.

Mivel a KGFB törvény és az e szektorra vonatkozó törvények nem határoznak meg a biztosítók számára a díjképzésre különösebb el?írást, csupán a gépjárm? kategóriákat, valamint a bonus-malus rendszert írják el?, továbbá, hogy az újonnan  szerz?d? felet nem részesíthetik kedvez?bb díjfizetésben, mint a már ugyanolyan feltételekkel rendelkez? korábban szerz?d? felet, ezért azokon túl, olyan árképzést alakítanak ki, amilyet akarnak. (Lásd: MNB H-JÉ-II-B-83/2017. számú határozata Allianz Hungária Biztosító Zrt. vel szemben.)

Az ily módon megsarcolt gazdálkodó szervezetekt?l összességében iszonyatos mennyiség? pénzt vonnak el a Magyar Állam hallgatólagos segítségével a saját pénzügyi-vállalkozásuk oldalának javára, mivel kötelez? érvény? a szerz?dés létrejötte.

(Egy rövid kis kitér? szemléltetésképpen: gondoljunk csak bele, kb. 25 ezer vállalkozást vontak be a legutóbbi online pénztárgépes rendeletükkel a havi SIM kártya díjfizetésbe, akként, hogy ezekkel a vállalkozásokkal megvetettek egy pénztárgépet, amihez még el?írtak egy éves kötelez? szervizt is. Tehát 25000 vállalkozás évente kb. 50000 Ft kötelez? kiadással, nagyságrendileg 1 milliárd 250 millió forintot költ el, melynek egy része az államot Áfa. címén megilleti, a többi meg néhány vállalkozásnál csapódik le összességében. Vagy másképpen kifejezve, 10 ezer taxissal 30 ezer személygépkocsi kötelez? biztosítását fizettetik meg egy tollvonással.)

Végezetül következzen néhány gyöngyszem a teljesség igénye nélkül, egyes biztosítók által kihirdetett díjtarifák szerz?dési feltételeib?l.
- „Használati pótdíjat alkalmaz társaságunk azon járm?vekre, amelyeknek a használati módja: nemzetközi fuvarozás, taxi,…
 -„1.000% pótdíjat kell alkalmazni, ha a flottában akár egy taxiként (ideértve a költség megosztáson alapuló személyszállítást is pl.: Uber, Wundercar, BlablaCar, Oszkár Telekocsi, stb.), bérgépjárm?ként (rent-a-car), oktatási célra, veszélyes anyag-szállításra, versenyzésre, reptéri kiszolgálásra, futár tevékenységre (levelek, vásárolt áruk kézbesítése) is használt járm?, vagy megkülönböztet? jelzést használó járm? van. A pótdíjat a flotta minden járm?vénél figyelembe kell venni.”, tehát itt 11x szorzót kínál azonnal az összes gépkocsira, amennyiben a flottában csak 1 taxi is van.
 -„A szerz?d? kötelezettséget vállal arra, hogy a járm? használója részére el?írja a használattal összefügg? esetleges közlekedési bírságok megfizetését.„ (ASTRA) / Itt már hatósági szerepkört is megkövetel pl., mert a közlekedési bírság megfizetését a hatóság, illetve bíróság határozza meg, nem pedig a szerz?d? fél írja el? a használónak.

Mindezek után mit tud csinálni a „jámbor” taxis (és sok egyéb más kiszolgáltatott), fizet szorgalmasan, mint egy „katonatiszt”, talán abban bízva, hogy jöv?re már nem emelnek.
(!)Nem fogják fel sokan még most sem, hogy nem tudnak annyi pénzt keresni bármennyit is dolgozzanak, amit egy-két tollvonással ne szívnának el t?le a kényszeresen kitartottak különböz? csatornákon keresztül! A jelenlegi rendszernek nem tisztességes taxis vállalkozókra (és egyéb kisvállalkozókra) van szüksége, hanem szolgákra, akik kitartják a saját piaci körüket, valamint a hozzájuk dörgöl?z? közvetett piaci szerepl?ket.
Az elmúlt évek alatt taxisként egy olyan eszköz lettél más gazdálkodó szervezetek kezében, mint k?m?vesnek a kalapácsa a munka végzése során.

Majd ha esetleg adnak, mint egy megszánt koldusnak (a saját érdekükben lassan 5 év után, hogy némán szolgálj tovább!) 30-40 Ft/km emelést, akkor a tarifából ered? többletnek az elszívására valójában sokkal több jelentkez? nyújt be igényt, ahogy azt legtöbben hirtelen most felfogjátok.

(Tényszer?en!
2013. minimálbér: 98000 Ft
2018. minimálbér: 138000 Ft
Az emelkedés mértéke, több mint 40%, de sebaj azért még mindig hatalmas a tábor!)

9
2018. évi havi járulék fizetési kötelezettségek, a minimálbér (138000 Ft) után!

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése:
A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb mint a minimálbér, megállapításának módja pedig a következő.
--19.5%-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112.5%-a, azaz 155250 Ft.
Fizetendő: 30274 Ft
10032000-06055912
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla

--10%-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, azaz 138000 Ft.
Fizetendő: 13800 Ft
10032000-06056236
NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót,
kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla

--8,5%-os (4+3+1,5) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150%-a, azaz 207000 Ft
Fizetend?: 17595 Ft
10032000-06057749
NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla
Ez összesen: 61669 Ft/hó
10
Sajnos, ami előreláthatólag várható volt az újabb „online okossággal” kapcsolatban az be is következik, hasonlóan a biztosítók szerződéskötési joggyakorlatához e foglalkozás kimagasló kitüntetése iránt, itt az online pénztárgépes szektorban is megindult a fokozott vérszívás (nem csak taxisok) egy kissé szélesebb rétegekre irányulva.

Els?sorban a szisztéma kísértetiesen hasonló, mint a biztosítók kötelez? felelősségbiztosítása, ahol a törvény erejével írnak elő egy szerződéskötési kötelezettséget, melyben van két szerződésre kötelezett fél, miként ez egyik fél kötelező jelleggel szolgáltat valamit a másik fél számára, aki ezt kötelező díjfizetéssel igénybe is veszi, mivel a vállalkozása folytatása során egyéb lehetősége nem marad azt kikerülni.

Alapjaiban ezzel önmagában még nem is adódna olyan túlzott probléma, amennyiben az állam valós felügyeletet gyakorolna az ilyen jellegű jogviszonyok felett, mint egy felelős őrszem, de e tekintetben határozattan vagy hallgatólagosan elzárkózik efelől.

Jelenleg egyedüli kivételt képez ez alól az online pénztárgépek adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági áráról 74/2013. (XII. 30.) NGM rendelete, mely gátat szab az önkényes áremelgetésnek és meghatározza a (SIM) szolgáltatásért kérhető díjakat, melyet minden év decemberében vizsgálnak felül. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet emelni.)

A kirajzolódni látszó alapelv az, hogy akik kötelező jelleggel pénz kérnek valamiért,  ???? az állami felügyelet hiányában  ?  annyit és amennyit csak akarnak, számlázhatnak a fizet? félnek mindenféle indokok alapján, mivel tisztában vannak vele, úgy sem adódik egyéb lehetősége az áldozatnak egyéb választásra, vagy ha mégis átmegy egy másik félhez, ott is ugyanazt tapasztalja pár forint eltéréssel.

Tehát azok a kötelező jellegű szolgáltatások, amik tavaly még oly 12-13 ezer forintos bruttó induló áron voltak beharangozva az mára már elérte a 20-26 ezer forint kiadást az online pénztárgép üzemeletetői egyre népesebb táborának az éves átvizsgálás alkalmával.
Itt ez esetben már jött is a hologramos szoftverkövetést biztosító matrica, amely a szervizek szerint kötelező, annak ellenére, hogy a pénztárgép rendelet 48. § (1b) szerint a forgalmazói szoftver-felülvizsgálata a forgalmazó kötelezettsége, nem pedig az üzemeltetőé. (Sebaj, lesznek ennél még jobb húzogatások is, ha megfelelő táptalajra lelnek, amire valljuk meg őszintén, eléggé nagy esélyük van.)

A probléma gyökerét itt egy kissé mélyebben kell keresni, de valójában nem is olyan régről fakad, mint ahogy azt a biztosítók gátlástalan húzogatása szintén jól kimutatja.

A gátlástalan húzogatás hátterét a jelenlegi hatalom (rezsim) által szisztematikusan alkotott törvényi környezet változása teremtette meg (pl. PSZÁF beolvasztása Jegybanktörvény által), abból is elsődlegesen az új PTK. életbelépése eredményezte, melyben különös figyelemmel kerül meghatározásra a „fogyasztó” fogalma, ami szinte kirekeszt minden olyan természetes, illetve jogi személyt az állami védelem alól, aki a vállalkozása vagy a gazdálkodó tevékenységi körében jár el. Ez röviden annyit jelent, hogy a GVH a fogyasztói érdeket képviseli elsősorban a fogyasztóvédelmi hatósággal, az MNB-vel, valamint a békéltető testületekkel összhangba.
Az olyan vállalkozásokat, melyeket szerződéskötési kötelezettség terhel egy másik vállalkozással szemben, egyszerűen prédának dobták oda a „nagyobb halak” számára, illetve egy felügyelet nélküli piacot teremtettek ez által a számukra. (Értsd: biztosítók, pénztárgépesek, stb.)

Egy jogvita során természetesen marad egy lehetőség jogorvoslati (bírósági) eljárás keretében eljárást indítani a másik polgári jogviszony alá tartozó féllel szemben, jogviszony esetében, de reálisan nézve ez a mai igazságszolgáltatási viszonyok között egy költséges és időigényes folyamat, igencsak bizonytalan kimenettel.

A rövid kitérő után kanyarodjunk is vissza a cikk figyelemfelkeltő céljához, hogy miként szabaduljunk ki az újabb lehúzogatós spirálból, amennyiben egyáltalán kiakarunk és kitudunk.

A 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁFA törvény) 166. § (2) bekezdése biztosítja számunkra azt a lehetőséget, hogy nyugta helyett számlát is adhatunk, valamint a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 78/G. § szintén mentesít minket az esetben a pénztárgép használat alól, ha az állami adó- és vámhatósághoz e rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltatunk a fuvarjainkról és bevételeinkről.

A NAV a részemre küldött tájékoztatójában közölte:
A Rendelet 51/A. § (1) bekezdése alapján a pénztárgép üzemeltetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni (a továbbiakban: használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett id?pontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.
Fentiek alapján amennyiben a használatban lévő online pénztárgépét az adóalany használatból ki akarja vonni, akkor ezt a tényt a PTGTAXUZ nyomtatványon be kell jelenteni. Az adómemória kiírás, zárások száma, Ram törlések száma mezők kitöltése csak az offline üzemmódban használt pénztárgépekre vonatkozik, tehát azt nem kell jelen esetben bejelenteni a nyomtatványon. Az AEE egységet elévülési id? lejártáig meg kell őrizni.
Amennyiben átszemélyesítésre alkalmas a pénztárgépe, akkor az AEE egységet nem kell megőrizni, hanem gondoskodni kell az átszemélyesítést megelőzően az AEE adatainak kiolvasásáról. Ehhez érdemes kérni pénztárgép szerviz segítségét. Átszemélyesítés esetén Önnek a PTGTAXUZ nyomtatványt nem kell benyújtania. Ekkor a PTGREG adatlapon kell annak az üzemeltetőnek átszemélyesítési kódot igényelnie, akire a pénztárgép átszemélyesítésre kerül.

A mobiladat szolgáltatóval való szerződés megszüntetésével kapcsolatban nem áll módunkban tájékoztatást adni, mert az nem tartozik az adóhatóság feladatkörébe. Adójogszabály a mobiladat szolgáltatás előfizetésének megszüntetésére különleges feltételt nem fogalmaz meg.

Amennyiben online pénztárgépet nem kíván használni, akkor minden ügyletről számlát kell kiállítania a jövőben és a kiállított számlákról a PTGSZLAH nyomtatványon adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé az adott hónapról a tárgyhót követő 15. napig.

A Rendelet nem határoz meg egyéb kötelezettséget ezzel összefüggésben, azonban célszer? az ügyfelek figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy Ön a nyugtaadási kötelezettségének számla kibocsátásával tesz eleget. Ez történhet szóban, vagy írásban a taxiban egy tábla kifüggesztésével pl. „A számla kötelező tartalmi eleme a szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe, ezen adatok nélkül a számla érvénytelen”. Érdemes ezt a körülményt a taxiszolgáltatás nyújtása előtt tisztázni az ügyfelekkel.


Az itt felvázolt információk ismeretében, lehetőség szerint érdemes elgondolkozni azon, hogy részt akarunk-e egyáltalán venni a húzogatós, mindig másra mutogatós játékukban, melyben szinte csak prédák lehetünk vagy vállaljuk a jelenleg nehezebbnek tűnő, de hosszabb távon megnyugtatóbb adatszolgáltatást a NAV-nak, mivel ezzel nem csak magunknak, illetve a könyvelőnknek adunk egy kis plusz munkát, hanem nekik is. Anyagilag a kitöltött számlák adatszolgáltatása a NAV felé (egy tisztességes könyvelővel) véleményem szerint jelentősen kifizetődőbb, mivel csak a könyvelőt és a számlatömböt fizetjük. Ellentétben a másik oldallal, ahol a könyvelővel együtt az adatkapcsolatot, az éves kötelező átvizsgálást, a papírszalagot, valamint a most már a lassan lejáró egy éves garancia idő után az igencsak húzós alkatrészeket és munkadíjakat, melyek tetemes bevételi forrást biztosítanak egy vállalkozó csoportnak. Csupán csak tájékoztatásképpen említem meg, hogy az általam megkérdezett szervizben egy AEE akku csere 12000 Ft, nem beszélve pl. egy nyomtató csere vagy egyéb meghibásodásról, amitől blokkolt állapotba kerül a készülék.

Most nézzük ehhez a kötelezettséghez szükséges ráfordítandó időt és egyéb adminisztratív terheket. Számlázás esetén valamivel több idő a számla kitöltése, mintha csak beütnénk a pénztárgépbe, amennyiben könyvelőnk van, akkor ezzel az itt szükséges többlet idővel szinte elkerülünk, minden egyéb olyan plusz terhet, amit a pénztárgép használata ró ránk. A pénztárgép használat során kötelező a pénztárgépnapló jelenléte, az adatszolgáltatás, az éves felülvizsgálat, ami az eltöltött idő oldaláról megközelítve több óra is lehet, mivel oda kell vinni a gépet majd megvárni vagy vissza menni érte. Végezetül, de nem utolsósorban egy ellenőrzés során amennyiben kifogunk egy kötekedő NAV ellenőrt, akkor a külön kassza, a benne lévő egyező összeg, a taxaméterrel való egyezés, a látható AP szám, valamint a megfelelő szigorú számadású nyomtatványok jelenlétének ellenőrzése mellett igencsak birkatürelemmel kell rendelkeznünk, hogy jó szájízzel váljunk el tőle.

[big]Ismét lehet gondolkodni, na persze akinek van mivel! Ez a rendszer egy jelenkori rabszolgát csinált belőletek, de legtöbben ezt sajnos, még mindig nem értitek.[/big]
Oldalak: [1] 2 3 ... 10