Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Blog / A BKK Zrt. ellenőrzései, vagyis mind az ami mögötte van….
« Utolsó üzenet: írta Köcsög taxis Dátum 2021 Február, 11, 03:01:49 »
A BKK Zrt. ellenőrzései,  vagyis mind az ami mögötte van….

Sokat gondolkoztam azon, hogy egyáltalán megírjam-e, leírjam-e ezt a cikket, kíváncsi-e rá valaki, és ami legfontosabb talán, hogy egyáltalán mennyien is értik meg ennek a lényegét.
Kezdjük az alapoknál, hogy mi is az a BKK Zrt.? Ahogy beütjük ezt a nevet a keresőbe azután számos találatot kapunk ez után, ami minket, mint taxisokat elsősorban most legjobban érdekel azok a cégadatok, illetve a céginformációk közzé tartozó főbb információk. Nagyon hamar megállapítást nyer, hogy egy gazdasági tevékenységet folytató zártkörűen működő részvénytársaságról van szó, amit 2010. 11. 02-án alapítottak, majd 2010. 11. 16-án a 01-10-046840  cégjegyzékszámon bejegyeztek és 2010. 12. 12-én közzé is tettek.
A főtevékenysége a városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás a 4931 TEÁOR kód alatt és ez a tevékenység 58 egyéb tevékenységgel kiegészítve.

Mindezek után ugorjunk is át a 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk). rendelkezéseihez, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy:
   - 1:1. § [A törvény hatálya]
E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
   - 3:88. § [A gazdasági társaság fogalma]
A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
   - 3:89. § [Formakényszer]
(1) Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.
   - 3:97. § [A társaság tevékenységi körével kapcsolatos rendelkezések]
(1)  Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a véglegessé vált hatósági engedély alapján kezdheti meg.

E Ptk. rendelkezések alapvető lényege a mellérendeltség és az egyenjogúság elve, valamint a gazdasági társaság fogalma.

A megállapítás objektív eredménye a BKK zrt. a jogállása tekintetében, hogy egy gazdasági szereplő (jogi személy), aki zártkörű részvénytársaság formájában működik és a tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata.

Mostantól következik valójában csak a lényeg, ezzel a szakmai tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettel jogilag kizárólag a polgári jog (mellérendeltség) alapján (Ptk.) kerülhetünk vagy is helyesebben csak kerülhetnénk jogszerűen jogviszonyban, tehát bármilyen joghatást kiváltó jogot kizárólag szerződéses alapon lehetséges alapítani.
Ez a gazdálkodó szervezet előszeretettel hangoztatja azt, hogy őt felhatalmazza erre a sajátos tevékenységre egy önkormányzati (31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy.) rendelet, ami alapján ezt a különleges jogi státuszt birtokolja és ez által ellenőrzést végezhet más gazdálkodó szervezetek felett. Amit ilyenkor általában nem említ, illetve valami okból elfeledkezik annak tartalmáról, hogy a kétségesen felhatalmazást nyújtó rendeleten túl az 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet (VIII. FEJEZET ELLENŐRZÉS)  azon része, amely „24. § Az e rendeletben foglaltak megtartását - a hatáskörük gyakorlására vonatkozó szabályok szerint, az általuk tervezett és az általuk elvégzett átfogó ellenőrzésről egymást tájékoztatva –„ részletesen nyilvánítja ki azt, hogy a hatáskörük gyakorlására vonatkozó szabályok szerint, ami egyértelműen jelenti azt, hogy kizárólag csak is mellérendeltségi viszonyon alapulva alakulhat ki a hatásköre, tehát közérthetően, csak is olyan más gazdálkodó egységet ellenőrizhet jogszerűen, aki erre irányuló szerződést köt vele. (E rendelet itt abban nem egyértelmű, ha csak úgy átfutva olvassuk, hogy összemos egy gazdasági szereplőt több hatósági jogkört gyakorló közhatalmi szervvel.)
Emlékszünk még a korábbi állapotokra, mikor közvetlen ezzel a gazdálkodó szervezettel kötöttünk kényszeredetten szerződést, mikor BKK maga végezte a minősítést. Akkortájt az esetben még a polgári bíróságon perelhető volt, de feltehetően egy idő után ráuntak arra, hogy taxisok miatt járjanak bíróságra, majd magyarázkodjanak és elkezdek ennek érdekében kitalálni valamit.  Össze is hozták  hamar a kidörgölt jogászi kör segítségével, akik minden jogi csavart képesek bevetni a taxisok további ellehetetlenítése érdekében, majd meg is született a rendeletváltoztatás szükségessége, amelyben már a kötelező szerződéskötésre saját tulajdonukban álló Budapest Közút Zrt.-ét jelölték ki.

Ennek a rövid érdemi lényege az volt valójában, hogy más jogi személlyel kötött szerződés alapján csak is az vált a polgári bíróságon perelhetővé és ettől pillanattól kezdve így a BKK Zrt. jogilag hozzáférhetetlenné vált, miközben ellenőrzést folytat mind a mai napig és ő hoz utasítást szerződés felbontására, mely joghatást vált ki. Közhatalmat nem gyakorol - nem gyakorolhat, tehát innen megközelíthetetlen, miközben az ellenőrzései alapján közhatalmi döntések születnek, a polgári oldal felől meg szintén elérhetetlen, mivel semmilyen szerződés nem áll fent vele. Felügyeleti szerve e tekintetben egyáltalán nincs, mivel csak is a gazdálkodó tevékenysége kapcsán kerülhet szemben arra illetékes hatóságokkal, de közismert tény ilyen TEÁOR kóddal gazdasági tevékenység nem létezik, hogy más vállalkozások ellenőrzése szerződéskötés nélkül, ezért felügyelni sem lehetséges ezt az országban egyedileg megalkotott hatalmi jogkört.

Ilyen talán az egész civilizált világban nincs, ezt nyugodt szívvel kijelenhetem……

Ellenőreik: Nos, ez is egy érdekes témakör, mikor odalép hozzánk azzal a komoly igazolvánnyal az a néhány bohóc a túlbuzgó hatóságosdit játszó szereplési vágyával. Ennek rövid lényege csupán csak annyi, hogy az általuk lobogtatott igazolvány a munkáltató és a munkavállaló között alkalmas joghatás kiváltására, tehát azt igazolja, hogy a cégének képviseletében eljárhat azzal szemben, aki szerződik a cégükkel erre a tevékenységre. De mint jól tudjuk ugye, hogy jelenleg mi egyáltalán nem kötünk velük erre irányuló szerződést, tehát kimondottan a (Kgy. rendelet) közhatalom hatalmazza fel erre, amire igen büszkék is olykor, na de mindezt úgy, hogy hatósági igazolványt már nem ad nekik, mivel nem is adhat a jogállás végett. Na, ezen is lehet gondolkozni…

Hatósági ár: Nos, ez az ami már benne van önmagában a nevében is, hogy hatósági ár, tehát közhatalmat gyakorló erre feljogosított szerv alkothat meg és ellenőrizheti e tekintetben.
Az önkormányzati Főv. Kgy. rendelet felhatalmazására jogot adó 1990. évi LXXXVII. törvény (Ártörvény) még ma hatályos állapota is  világosan és érthetően fogalmaz e tárgyban. Melynek az „1. § (1) E törvény hatálya kiterjed: b) a hatósági ár megállapítójára.”, tehát Budapest Főváros Önkormányzatára. Ugyanezen törvény („16. § A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint”) kimondottan ügy rendelkezik, hogy árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal, …tehát a lényeg itt a határozattal szón van, ami egyértelműen utal arra, hogy ilyen jellegű megállapítást csak is közhatalmat gyakorló szerv tehet meg.

Valaki egyáltalán gondolkozott már azon, hogy valójában miért is nem indultak (indulnak) fogyasztóvédelmi eljárások ilyen esetekben vagy fogyasztóvédelmi szabálysértések az illetékes hatóságnál…? A válasz itt is nagyon egyszerű, azért mert annak megfelelő jogi hátteret kell biztosítani, illetve a jogszerű jogorvoslat lehetősége is ez alapján már biztosítva van. Ez esetben hallgatólagosan így most mindenki jól jár, csökken az állami hivatalok munkája az ilyen kis jelentőségű ügyekben és a látszólag a hatóságok közzé befogadott (BKK) gazdálkodó szervezett döntéseiért senki nem felel, mivel nem hatósági döntés, de arra pontosan elegendő, hogy más vállalkozások fölött mondjon véleményt majd ez által lehetetlenítse el azt.

Hatósági ár sérelmét megállapítani kizárólag hatósági szerepkörben lehet, tehát valamiféle közhatalmi eljárásban.

Ennél a gazdálkodó szervezetnél igen csak termékeny személyek vannak, akik folyton azon agyalnak ott szép fizetésért, hogy miként és hogyan tudják megszívatni a taxisok leginkább azon részét, akik nem hajlandóak elismerni az ő felsőbbrendű ellenőrzési jogkörűket. Itt most csak nagyvonalakban és néhányat említek, okosságként néhány éve találták ki a csalás tényállását, amit rendőrség valami úton-módon (tudjuk miért) előszeretettel felkarolt és valójában, hogy a megfelelő tényállást helyreigazítva visszadobná ezeket a bejelentéseket, inkább nagy vehemenciával lefolytatta ez ügyekben az előkészítő eljárásokat, amit a bíróságok 90-95%-ban megszüntettek vagy áttettek az illetékes hatósághoz.
Ez elsősorban azért volt számukra megfelelő, mert a csalás vétsége miatt (elzárással is büntethető) megindított eljárásokban a rendőrség egy előkészítő eljárást folytathatott le, amelyben nyomozati cselekményeket hajthatott végre, majd magát az eljárást már a bíróság folytatta le. Tehát röviden összegezve, így elegendő volt egy e-mail, egy fotó, egy megalapozatlan bejelentés ahhoz, hogy megcibáljanak bárkit.
Amennyiben a valós tényállásnak (Árdrágítás, Vásárlók megkárosítása) megfelelő szabálysértési cselekménnyel indítanák meg az ilyen jellegű ügyeket, akkor ez esetben semmiféle nyomozás lehetősége nem áll fenn a rendőrség részéről és kimondottan nem a rendőrség hatáskörében tartozik, hanem a kormányhivatal alá.

Majd ez után következet az Információs rendszer vagy adat megsértése, ami tényszerűen messze áll a mi taxióránktól, ami valójában egy mérésügyi eszköz és nincs rendszerbe kötve, de arra pontosan elegendő az arra való hivatkozás, hogy a rendőrség nyomozást hajtson végre és jól megcibálják az ilyen eljárással megindult ügyek alanyait, mind azon túl, hogy vádat csak az ügyészség emelhet e tekintetben. 

Végezetül ezt összefoglalva, hogy megértsétek: amikor egy gazdálkodó szervezet állapítja meg egy közjogi szabályozó eszköz (rendelet) sérelmét más gazdasági szereplő terhére bármiféle közjogi eljárás lefolytatása nélkül úgy, hogy az valamiféle joghatást vált ki, az esetben azonnal sérülnek az alapvető alkotmányos jogaitok. Talán a legnagyobb poént még az fűszerezi meg egy kissé ízletesebbé, hogy még e foglalkozás gyakorlásához szükséges tevékenységi körrel sem rendelkezik (TEÁOR 493201) ami alapján ennek hiányában, egyáltalán bármilyen jellegű szakmai döntése, iránymutatása is megkérdőjelezendő.

A nagy kérdés az, hogy mégis. hogyan tudják ezt megtenni….? A válasz rövid és egyszerű, e gazdálkodó szervezet alkalmazásában ezen területen még ma is olyan foglalkoztatott személyek vannak, akik valamikor a közhatalomban (bíró, rendőr) dolgoztak és a fennmaradt kapcsolataik révén fenntartják ezt a látszólag törvényesített, de törvénytelen állapotot, melyhez aktív segítséget kapnak a rendőrségtől és a kormányhivataltól. Ehhez még szintén nagy segítséget nyújtanak számukra a taxis cégek vagy másképpen nevezve a fuvarközvetítő cégek is, ahol előszeretettel nevezik őket felügyeleti szervnek, miközben csak egy tanúsítványt bocsájt ki részükre.

Ezt az egész mutyit kialakította majd fenntartotta a Tarlós féle csapat kormányzati segítséggel, amit az újabb Karácsony féle csapat is előszeretettel átvett, majd aktívan továbbra fenn is tart.

A taxisokon kívül az országban nincs még egy olyan vállalkozás, egy olyan foglalkozás ahol egy gazdálkodó szervezet végez ellenőrzést, más gazdálkodó tevékenységet folytató vállalkozások fölött szerződéskötés nélkül, majd közhatalmi döntést hoz, mikor megállapítja egy rendelet sérelmét.

Az általam itt leírtakat megalapozza még az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által korábban készített AJB-5339/2014. számú jelentése is, amely összegzésként állapítja meg, hogy:
Fentiek alapján megállapítható, hogy a fennálló jogi szabályozás a főjegyzőnek biztosítja azokat a hatósági ellenőrzési jogköröket, amelyekben jelenleg a BKK – a Fővárosi Közgyűlés Taxi rendeletében ráruházott és biztosított ellenőrzési jogosultságokat kiterjesztően értelmezve, nem megfelelő eszközökkel és körülmények között – jár el. Ugyanakkor a taxiengedély kiadására, visszavonására irányuló hatósági eljárás során a BKK kvázi közreműködő tanúsító szervezetként jár el, azonban erre sem kormányrendeletbeli, sem törvényi felhatalmazása nincsen. A szabályozás hiányossága ezért sérti a jogbiztonság követelményét.
Álláspontom szerint a személytaxi szolgáltatási tevékenység ellenőrzése során az ellenőrzésben részt vevő szervek hatásköreinek összemosása, a hatósági és polgári jogi szabályozási elemek egymás mellettisége és időnkénti keveredése jogbizonytalanságot, valamint az érdemi jogorvoslat kiüresedését eredményezte, mely során egy nagyobb társadalmi csoport tisztességes eljáráshoz, jogbiztonsághoz és jogorvoslathoz fűződő alapvető jogai sérültek.


Ezek után ők még akkoriban abban látták a megoldást, hogy majd megalkotásra kerül a 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet, ami majd tisztázza ezt a kialakult törvénytelen állapotot és ezért érdemben e megállapításon túl semmilyen segítséget nem nyújtottak az általuk vizsgált társadalmi csoport megsérült jogai helyreállításához.

Ezt az azóta eltelt 6 év is jól bizonyítja, mivel ez ügyben a kép nemhogy tisztult volna, hanem egyre csak homályosabbá vált….
2
Blog / Fixtarifa vagy szabadpiac...
« Utolsó üzenet: írta Köcsög taxis Dátum 2020 Június, 20, 22:27:35 »
Fellángolt ismét a taxizás körüli szabályozási láz, felszínre tört a felszínre hozták újra, hogy nem működik megfelelően a korábbi taxirendelet, vélhetően ezek mögé most talán kissé betekintve, egyértelműen a politikai pólusváltás nyomai lelhetők fel.
Előkerültek a régi örökzöld témák, mint a bármikor a többség figyelmét felkeltő, bármikor előkapható klasszikus hiénázás, a szabályozás szükségessége, na persze és…  a nagy rendrakás utáni vágy.
Sokat nem óhajtok írni már erről a témáról (az idő már lassan engem igazol), ez a taxis társadalom megérdemli azt, amit kap, nincs még egy ilyen piaci terület az országban ahol ennyi idióta összeverődött, ahol ennyi okosnak vélt vállalkozó akar fillérekért dolgozni napi 10-14 órát.
Mind a két hatalmi oldalnak megvolt-megvan a maga miértje természetesen, az egyik hagyta saját fosában, mocskában kiéheztetve, sőt más közvetett piaci szereplőknek kiszolgáltatva ezt a taxistársadalmat, miközben a filléres tarifák által szinte ingyen vettek igénybe egy szolgáltatást sok idióta munkája által, majd ebből kifolyólag alakult ki a hamisan képzett valósnak tűnő piaci ár.
A másik (ami jelenleg is még van) meg a szabályozás látszatát keltve pontosan annyit dob oda koncnak, amiből az elrabszolgásított vállalkozónak nevezett (rab)szolga, megélje a holnapot abban a reményben, hogy holnap talán marad is valami a zsebében, miközben számos egyéb közvetett piaci szereplőt jelentős profithoz juttat a munkája, illetve a tevékenysége által. Ennek a jelenlegi fixtarifának elsősorban az a legnagyobb hátránya – több máson túl -, hogy nem egy közgazdaságilag is alátámasztott megfelelően kiszámított tarifa került a jogszabály által meghatározásra, hanem a közvetett piaci szereplők által kreált, valamint a korábbi torz piaci szerepükből menekülni próbáló erősen reményvesztett taxisok egy csoportja által is támogatott és elfogadott, ami kizárólagosan csak ezt a néhány év túlélést hozta el számukra a szükséges reménykeltés fenntartása mellett.
A múltbeli „vadkapitalista” verseny következményeként akkor tájt (2008-2012) már olyan mértékű volt a kivéreztetés, hogy a piac elkezdte lassan szabályozni önmagát és sajnos ebből kifolyólag nagyon sokan kiestek volna, majd egyes cégek, akik főként a taxisokból éltek a hanyatló létszámból következve a kihulló taxisok sorsára kerültek volna. Mivel akkortájt politikai pólusváltás történt, ezt felismerve meglovagolták a kialakult helyzetet és a kivéreztetett taxisok egy részével összefogva elhitették, hogy az ő érdekükbe csak a fixtarifa jelent kiutat, ami valójában a hatósági döntéshozók látványos költségteremtő szabályozásai mellett csak egy vegetatív túlélési időszakot hozott a közvetett piaci szereplők étvágyának növekedésével. Próbálták olyan mély szintre lenyomni a hatósági árat, amelyből a kitartott piaci szereplők el tudják stabilan szedni a jussukat, azt a látszatot keltve, hogy a taxisnak is több marad a zsebébe miközben arra számítottak majd, a krajcárvadász a taxisoktól mindent sajnáló fogyasztói réteg, csuklás nélkül elviseli ezt. Sajnos nem így történt, ez a krajcárvadász fogyasztói réteg hamar megtalálta a kiutat és hamarosan kialakult egy alternatív taxizási forma egy eléggé jelentős fogyasztói számmal, mely a bebetonozott piaci biztonságukban hitt taxisok egy jelentős részének nem tetszett.
Ezért több módon ki is fejezték nemtetszésüket, melyben némi tétovázás után a hatalom melléjük állt és továbbra biztosította számukra az elzárt monopol piacot az áhított fixtarifával a háttérben meghúzódó közvetett piaci szereplők kiszolgálása érdekében.

Nagyon nem szeretem ezt a krajcárvadász fogyasztói réteget, - mert ők azok, akik mindenkitől sajnálnak mindent, még akkor is, ha nem is ők fizetik - de ebben az esetben, teljes mértékben jogos hőbörgésük és a piaci igényük.
Mivel  ennek a rétegnek legfőképpen nem  igénye, hogy sárga legyen egy autó és a többi felesleges sallang, hanem A-ból B-be szeretne eljutni minél olcsóbban, nem érdekli semmi csak az ár, ez olyan mint amikor már valaki csak a kannás bort veszi, de abból minél többet, mert csak a mennyiség a lényeg.

Ez a piac, pontosan ez teszi önszabályozóvá, egy piacon választódik ki a fogyasztói igény, így tud érvényesülni az ár az igényhez, melyben a piac összes szereplője az igényeinek megfelelően alakítja ki a fogyasztói szokásait, illetve a piaci tervet. Minden társadalmi réteg megtalálja magának megfelelő árú és minőségű szolgáltatást melyben előbb utóbb kialakulnak piaci viszonyok. Nyilván, hogy a magasabb árú és minőségű szolgáltatást kevesebben veszik majd igénybe, mint az olcsóbb gyengébb minőségű dömping árút, de olykor igény esetén azt is megfizetik még azok is, akik nem szokták.

Kimondottan most azoknak vetnék fel néhány gondolatot, akik életük végéig a fixtarifa látszólagos biztonságában akarnak a tisztességes nyugdíj reménye nélkül taxizni, hogy ők lennének legjobban felháborodva, mikor 5-6 ezer forintos óradíjas szerelőjüket befixálnák 10-12 ezer forint hatósági árra, vagy a fodrászuk minden esetben fix 5 ezret kérne egy a hajvágásért vagy esetleg a sör mindenhol 500 forint lenne. Azért, hogy Te a mutyit támogatva „lélegeztetőgépen” életben maradj, mert nem tudod, hogyan kell vállalkozni, azért a piac összes szereplője járjon egy nyomott fixtarifával napi 12 órában, illetve piac összes fogyasztója igényétől függetlenül fizessen egy árat mindenért, ha kéri, ha nem. Ugye, egy kicsit túlzó….!
Aki nem tud vállalkozni, az menjen el munkavállalónak fixért ott biztonságban van. A vállalkozás arról szól, hogy felmérem a piaci igényeket és alkalmazkodom hozzájuk, mikor van kereslet akkor pénz kérek érte, mikor pedig pang a piac akkor fillérekért gurulok, de elsősorban én döntöm el és nem más, mivel én vagyok a vállalkozó. Ha más határozza meg az szolgáltatásom árát, akkor már nem vállalkozó vagyok, hanem finoman fogalmazva alvállalkozó (de egyszerűbben hülye) akit mások arra használnak fel, hogy saját költségén nekik termeljen profitot, miközben minden piaci terhet és rizikót felvállaltatnak vele.

Elsődlegesen nem a fixtarifa a káros önmagában, hanem az ilyen mértékű fixtarifa, de azt már többször leírtam, hogy nálunk az országban nem lehet tisztességes fixtarifát bevezetni, mivel ami a legtöbb utasnak jó, az a vállalkozót teszi tönkre, amiből viszont taxis él meg emberi módon, azt nagyon sokan nem tudják megfizetni.

Azt illene már megérteni talán minden e témában objektíven gondolkodni tudó és akaró emberkének, amíg a taxi oldalára nem kerül ki az a valós piaci tarifa, ami egy becsületes tisztességes vállalkozás fenntartásához elegendő, amivel a vállalkozó a szolgáltatást valóban végezni tudja, addig itt semmilyen változás nem tud bekövetkezni, akármilyen ruhában is öltöztetik vagy bármilyen szabályozásnak is nevezzék el a rendeleteiket. Minden egyes ilyen szabályozáskor csak egy reményt keltenek úgy, hogy közben látszólagos intézkedéseket kreálnak, amelyek valójában csak adminisztratív terheket és költségeket hoznak ránk amellett, miközben folyamatában ár alatt szolgálunk ki egy ezen nyerészkedő  fogyasztói réteget a közvetett ránk erőltetett piaci élősködőkkel együttesen.
A tény az, hogy az utolsó stabil rend és „hiénabiztos” fixtarifás rendelet óta most már taxisként 6-7 évvel közelebb kerültél a sírhoz, mialatt az életszínvonalad, a nyugdíjjárulék alapod szinte semmit nem emelkedett, miközben folyamatosan dolgoztál napi 10-13 órát és vele együtt tartottál el más vállalkozásokat. Ez a 300 Ft-os tarifa semmivel nem ad többet, mint 2012-ben a 150 Ft-os, sőt ilyen költségoldal mellett még kevesebbet ér. A 7 év alatt adtak 20 Ft-ot, ami 7% emelés, miközben a minimálbér 65%-ot emelkedett, nem beszélve a jelentősen megnövelt költségekről.

Valójában miért is nem írhatom ki oda az ártáblámra azt a tisztességes piaci árat, amit megkíván a vállalkozásom? …Ezen és itt a lentieken lenne érdemes gondolkozni és nem a sok felszínes marhaságon!
-   Miért is szállítsam az 5 részeg üvöltő külföldi turistát ugyanarra a távolságra ugyanannyiért, mint a 82 éves kisnyugdíjas mozgáskorlátozott Marika nénit a csípőröntgenre?
-   Miért is kell nekem 6-10 milliós befektetéssel minimálbért vagy még annyit sem keresnem (KATA), hogy ne legyen nyugdíjam? (Akkor elmehetnék árufeltöltőnek vagy betegtologatónak a magasabb kereset és nyugdíj reményében.
)
Egy tiszta piaci környezethez fel kell(ene) szabadítani az árakat majd ez után a vállalkozónak kinevezett delikvensnek szükséges megfelelően átgondolni, hogy kivel köt egyáltalán szerződést, illetve mit is vállal pontosan.

A szabad piac az a szabadpiacot jelenti, tehát nem azt, amit az előző (2010 előtti) városvezetés bőszen hangoztatott, hogy sok cégnek nevezett taxiscég nem érte el a maximált árat van még benne tartalék, de sajnos nem volt csak lefelé, mivel a nyomott ár miatt nem tudott a tarifa felfelé terjeszkedni és egyszerűen visszapattant, mint egy labda mikor plafont ér, majd innen teljes mértékben eltorzult a piac. Ha megfelelően emelték (2007-ben volt némi szándék) volna a maximált árat, akkor az árverseny mindig feljebbről tudott volna indulni és így az utcai (értsd: piaci) tarifa tisztességes értéket képviselt volna már a múltban is. Ehhez a tarifához mérten kell minden esetben a kedvezményes árakat igazítani, illetve a piaci versenyt folytatni, de kizárólag az arra fogékony és rászoruló fogyasztó réteg számára. (bejelentett lakcím, egy kocsi egy kedvezmény)

Jelen esetben is még mindig jobb bejönni jelenleg is a belvárosba a repülőtérről pl. 6-6.5 ezer forintért, mint 8 ezerért ha abból rögtön elvesznek 2 ezret, mert kevesebb összeg kerül az órádba, kevesebbet fizet az utas is, ezért ő is jobban jár, de nálad több marad. Nos, ez persze sokaknak nem jó, mert az esetben, ahogy egy kicsit lefelé mozdulnának az árak, akkor már nem lehet a 2 ezer Ft körüli mutyipénzt elszedni a taxistól, aki kiváltságosként oda állhat, mivel nem tudja már kitermelni.

De ez a lehetőség ez az út, ez jelenleg még mereven el van zárva a FIX tarifa által.

A jelenlegi ügyeletes (Főtaxi) repteres etalont is ily módon egyszerű kilökni onnan, mivel ha valamelyik nagyobb még elegendő alvállalkozóval rendelkező vagy egy új tőkeerős cég alákínál, aki figyelembe veszi az alvállalkozói érdekeit is és beéri szerényebb jutalékkal, vagy szeretne betörni, megerősödni a piacon, esetleg a múltból tanulva hosszabb távon gondolkodik, akkor már a tarifa lesz a nyerő.  Az esetben már lehetetlen megmagyarázni az utazó közönség számára, hogy valójában miért is szükséges a 2000 Ft körüli mutyipénzt, leadót elszedni egy 7-8 ezer forintos fuvarból, amely így arányaiban körülbelül 25%, ami borzasztóan magas összeg, azon túl, ha hozzászámoljuk a fuvaronként arányos tagdíjat is, ami még havi  200 fuvar esetében is úgy 600 forint körül van fuvaronként, tehát 2500 Ft-ot elvesznek egy 7500 Ft-os fuvarból, ez már Így 33%, miközben a költségük szinte nulla. Nos, a pénz ebben van… ehhez bólogattok olyan sokan! Szemléltetésképpen, hogy ezt jobban megértsétek, 1 milliárd forint taxisoknál megjelenő bruttó forgalom után 333 millió forint náluk marad.

Sajnos, nagyon sokan még mindig nem értitek, hogy „parasztok” vagytok egy olyan sakktáblán, ahol a játék közben bármennyit felállíthatnak belőletek az elhulló társak pótlására a saját védelmük érdekében.

A kérdés továbbra is fennmarad, hogy miért jó egyáltalán a fogyasztónak és a gondolkodni tudó taxisnak az, hogy egy korrupciós díjtétel (mindegy, ki minek nevezi) van beépítve a szolgáltatás árában, amire a szolgáltatás tényleges nyújtásához egyáltalán nincs szükség.

Engem személy szerint nem érdekel, hogy Te mennyivel akarsz járni, milyen áron nyújtod a szolgáltatásod, csak most már 15-20 év eltelte után hadd írjam ki legálisan a kocsim oldalára azt, amit a vállalkozásom megkíván, majd annak megfelelőségét a piac eldönti vagy alkalmazkodom hozzá.

A végén egy kis jó kívánsággal zárjam a soraimat elsősorban a fanatikusan megszállott fixtarifás tábornak, melynek a lényege az legyen, hogy:  az áhított fixtarifa a sírodig kísérjen úgy, hogy minél hosszabb ideig élvezhesd a mostani nagy okosságként hangoztatott KATA által megérdemelt nyugdíjas éveidet annak minden velejáró „szépségével”!

A KATA sem más, mint egy legális ámokfutás a jövőtök lassú ellopása érdekében, amikor elhitetik veletek, hogy ez a Ti érdekeiteket szolgálja. A GDP növelés érdekében nagyobb hitel felvételét (jövedelemigazolás) tették lehetővé az ilyen jelleggel adózó vállalkozások számára, miközben a saját jogviszonyotok után nevetségesen alacsony állami juttatásokra biztosítanak majd lehetőséget, illetve illetnek meg Titeket. …Na de ez egy másik történet.

Aztán lehet most újra fröcsögni, hülyézni és a többi….. Tudom én vagyok hülye és Te tudod a frankót!
 
Továbbra számomra érthetetlen az, hogy miért akarnak sokan menni azon az úton, ami csak egyre mélyebben lefelé visz a lecsúszás és a kiszolgáltatottság süllyedő irányába.
3
2019. évi havi járulék fizetési kötelezettségek július 1-től, a minimálbér (149000 Ft) után!

Július elsejétől csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%-ra, amely így 3352 Ft-tal kevesebb szociális hozzájárulási adó megfizetését eredményezi a minimálbér esetében.

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése:
A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb mint a minimálbér, megállapításának módja pedig a következő.
--17.5%-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112.5%-a, azaz 167626 Ft.
Fizetendő: 29335 Ft
10032000-06055912
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla

--10%-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, azaz 149000 Ft.
Fizetendő: 14900 Ft
10032000-06056236
NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót,
kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla

--8,5%-os (4+3+1,5) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150%-a, azaz 223500 Ft
Fizetendő: 18998 Ft
10032000-06057749
NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla
Ez összesen: 63233 Ft/hó
4
2019. évi havi járulék fizetési kötelezettségek, a minimálbér (149000 Ft) után!

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése:
A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb mint a minimálbér, megállapításának módja pedig a következő.
--19.5%-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112.5%-a, azaz 167626 Ft.
Fizetendő: 32687 Ft
10032000-06055912
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla

--10%-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, azaz 149000 Ft.
Fizetendő: 14900 Ft
10032000-06056236
NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót,
kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla

--8,5%-os (4+3+1,5) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150%-a, azaz 223500 Ft
Fizetendő: 18998 Ft
10032000-06057749
NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla
Ez összesen: 66585 Ft/hó
5
Információk - tájékoztató / rádió frekvencia
« Utolsó üzenet: írta poznahuszar Dátum 2019 Február, 14, 15:05:42 »
Üdv mindenkinek!
Szeretném megtudni a Szegedi taxisok rádió frekvenciáit.

6
Miként foszt meg az állam szinte észrevétlenül a már korábban általa elismert és megszerzett jogainktól!

Ismét egy nagyon jó példáját szeretném most bemutatni azoknak, akik fogékonyak rá, akik megértik, miként válunk jogfosztottá, másképpen kifejezve, milyen módszerekkel degradál a hatalom.

Számomra is lassan elérkezett a taxivezet?i-engedély cseréjének az ideje, amit a határid? lejárta el?tti napon, sejtelmes okokból kifolyólag egy nagyon gyors akcióval meg is hosszabbítottak. (A magyarázat az volt rögtön, jött is hamar.)
A közhatalom által elrendelve a hangzatos tisztulási folyamat részeként sokakkal együttesen egy kötelez? jelleg? továbbképz? tanfolyamon vettem részt és annak ellenére egy visszamin?sítésért ültem végig az általuk szakmai szempontból oly pozitívnak beállított szaktanfolyamot.
Önmagában a nevében is benne van az, hogy TOVÁBBKÉPZ? a tanfolyam, ami az elvégzése után a valóságban egy aránytalan visszamin?sítést jelent, tehát tovább képeztek Budapest és Pest Megye (a helyi megye) területére, amely taxi gépkocsivezet?i tevékenységet ez idáig a megel?z? 25 év alatt az egész ország területére kiterjed? érvényességgel végezhettem.

Azoknak a taxi gépkocsivezet?knek, akik már korábban rendelkeztek az MT rendelet 1. számú melléklet A. rész I. pont 1/a) által kiadott taxi vezetésére feljogosító országos taxi-vezet?i igazolvánnyal, annak a hatályos rendelet egy továbbképzésen való részvételt ír el?, amelynek nem vizsga tárgya a helyismeret, hanem kizárólag a hatályos országos szint? rendeletekb?l kell felújító vizsgát tenni, ami minden megyében ugyanaz. Tehát bárhol is végezzük el ezt a képzést az ország egész területén, ugyanazon tananyagból kerül ki az oktatás, illetve a vizsga is, csupán azoknak, akik nem rendelkeztek (az újaknak) a régi országos területi engedéllyel, annak határoznak meg megyei jogú városban helyismereti vizsgát az alapképzés címén.
Mivel láthatóan nem voltak képesek megoldani ennek a pontos jogi átmenetét, ezért a legegyszer?bb módszert választották, egyszer?en elvették azt, ami már megszerzett jogként megilletett minket.
Most következzen a lényeg, ha egy más megyébe is (költözés, nyaraló, stb.) szeretnénk taxi gépkocsit vezetni, ez esetben egy teljes tanfolyamot el kell újra végezni, de csak továbbképzés címén, mivel a 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet „11. § (1) Nem kell alapképesítési szaktanfolyamon részt vennie és alapképesítési vizsgát tennie annak, aki b) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járm?vek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet [a továbbiakban: 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet] 1. számú melléklet A. rész I. pont 1/a) alpontjában foglalt vizsgakötelezettséget teljesítette, és err?l igazolása van.” A továbbképzés, viszont nem tartalmaz helyismereti vizsgát, ennek ellenére a kialakult joggyakorlat alapján szintén el?írják ugyanazt a tanfolyamot egy más megyében is, amit egyszer vagy akár kétszer is elvégezhet(t)ünk és még id?beli érvényességgel bír.
A fentebb hivatkozott hatályos rendelet: „4. § (11) A személytaxi-szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedélyben meghatározott m?ködési terület a vállalkozás kérelmére több megye területére is kiterjedhet, vagy utólag kiterjesztésre kerülhet.” értelmében, viszont egy tevékenységi engedély birtokában több megyei területen is kiterjesztést kérelmezhetünk, mindezt úgy, hogy a jelenleg kialakult joggyakorlat alapján, a taxi személyes vezetése érdekében, minden egyes megyében elvégezzük ugyanazt a tanfolyamot. (Hatalmas tapsot nekik! clap)

E tekintetben érezhet?en még a saját rendeletük is zavart kelt, mivel határozottan külön kezeli a továbbképzést az alapképzést?l, amely az el?z?höz csak id?beli korlátot rendel a területi korlát említése nélkül. Majd a vizsgáztatáskor vagy az azt követ? igazolás kiadásakor egyszer?en egybe mossák az egészet.
„11. §  (4) Továbbképzési szaktanfolyami képesítést kell megszereznie annak a személygépkocsi vezet?nek, akinek az (1) bekezdésben meghatározott alapképesítése érvényességi id?tartama lejárt, továbbá azoknak, akik az (1) bekezdés szerint alapképesítés megszerzésére nem kötelezettek.
(5) A továbbképzési szaktanfolyami képesítés megszerzéséhez a személygépkocsi vezet?jének szaktanfolyamon kell részt vennie, és vizsgát kell tennie. Az ez alapján kiállított vizsgaigazolás öt évig érvényes. Ezt követ?en a személygépkocsi vezet?jének ötévente továbbképzésen kell részt vennie, és vizsgát kell tennie.”


Összegezve: Korlátozták a taxi vezet?i jogosultságunk id?beli hatályát 5 évre, majd ezzel egyidej?leg bújtatva, jelent?s mértékben lefokozták a taxi-vezet?i képesítésünk területi hatályát.
Ezt valljuk meg nemes egyszer?séggel, hogy ez nem továbbképzés, [dot]hanem szívatás fels?fokon.[/dot]


Megint el (akarták hitetni) hitették velünk, hogy kapunk valamit, kapunk egy olyan gesztust, ami megillet már minket „régi motorosokat”, amit talán kiérdemeltünk a gyakorlatban a megszerzett tapasztaltok alapján, az újabb generációval szemben, de sajnos úgy, mint miden más csupán a felszínen lebegve, ez is csak egy gyorsan oszló füstfelh? volt.
Mindazon által túl, hogy szinte már-már immunissá váltam a hatalom ilyen és hasonló jelleg? sorozatos jogfosztásaival szemben, annak ellenére most eléggé cinikusnak tartom ezt az alattomos megvezetést, és olykor még-még felhorkanok emiatt.

Az önmaguk által jogalkotóként alkotott rendelet elismeri a korábbi vizsgával megszerzett jogot, de a jogalkalmazás során már a csorbított jogot juttatja érvényre, amelyre a pénz kihúzáson kívül más logikus magyarázat nincs, mindezt úgy, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás „sikeresen” egy kézbe került. (NFM)  clap

Most forintosítsunk egy kicsit, ha elméletileg, de a gyakorlatban a most az egy-két tollvonással ellopott, a már korábban szerzett jogainkat szeretnénk újra visszaszerezni (pl. 15 évre), ez esetben jelen árfolyamon (19x30000)x3 + (57x1120) =1774840 Ft-ra lenne hozzá szükségünk, nem beszélve az anyagiakban kifejezhetetlen adminisztratív terhekr?l.
Nos, …lehet gondolkodni és ismét nyelni egyet!
7
A taxiengedély és személygépkocsis személyszállító engedélyhez kapcsolódó közlekedési hatósági eljárási díjak 2018-ban.

Személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító tevékenységi engedély díj:5591 Ft
Személytaxi vagy személygépkocsis személyszállító tevékenységi engedélymódosítás, pótlás, csere díj:1118 Ft
Személytaxi-vezetői vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra vonatkozó engedélykivonat kiadás, csere, pótlás díj:3400 Ft
Személytaxi-vezetői vagy személygépkocsis személyszállító vezetői igazolvány kiadás, módosítás, csere, pótlás díj:1118 Ft
Önálló diszpécserszolgálati tevékenységi engedélyezés:16200 Ft
Önálló diszpécserszolgálati tevékenységi engedélymódosítás, csere, pótlás díj:1900 Ft
Vagyoni biztosíték felhasználásához szükséges hatósági jóváhagyás kiadása:1118 Ft
8
Mi marad a taxis zsebében a sokak által oly magasnak vélt 280 Ft-os kilométerdíjból?

A szemléltetésben alkalmazott számítás egy olyan alapokra épít, amit a valóságban csak nagyon kevés taxis tud a gyakorlatban is megvalósítani, tehát az 50%-os kihasználtság arányt elérni, ami legtöbbek esetében sajnos, alacsonyabb számmal van jelen a vállalkozás folytatása során. A számítás alapját egy olyan jó taxis képezi, aki minden hónapban 2000 (fizető) km tesz meg utassal és ugyanennyit gurul hozzá üresen is.

Nos, nézzük így is ezzel a kis szerény túlzással, hogy valójában mit is mutatnak a számok!
(A számítás természetesen nem teljes, mivel van alapdíj és idődíj is a tarifaszámításnál, illetve egyénenként egyéb költségoldali tényezők is, de nagyságrendileg rámutat annak lényegére, hogy miért van gondban állandóan ez a folytonosan túlzó médiaérdeklődést is tanúsító foglalkozás!)

MegnevezésHavi vagy km költségUtas km-t terhelő költség
Betaxizás (átírás, okmányok, sárgítás, taxaméter, pénztárgép, POS, egyéb céges eszközök, 750000 FT/5év)12500 Ft/hó6,25 Ft/km
KGFB(144000 Ft/év)12000/hó6 Ft/km
CASCO biztosítás (180000 Ft/év)15000 Ft/hó7,50/km
Taxi utas biztosítás (7200 Ft/év)600 Ft/hó0,30 Ft/km
Gépjárműadó (30000 Ft/év)2500/hó1,25 Ft/km
Műszaki vizsga (30000 Ft/év)2500/hó1.25 Ft/km
Drosztdíj Budapest (82250 Ft/év)6880 Ft/hó3,44 Ft/km
Céges tagdíj100000/hó50 Ft/km
Üzemanyag költség (10l/100km, 370 Ft/l)37 Ft/kmx2, mivel az üres km-t is terheli74 Ft/km
Szervizköltség (10 Ft kilométerenként)10 Ft/kmx2, mivel az üres km-t is terheli20 Ft/km
Autómosás (heti 1)6000 Ft/ hó3 Ft/km
Pénztárgép SIM1905 Ft/hó0,95 Ft/km
Pénztárgép éves szerviz (25000 FT/év)2083 Ft/hó1,04 Ft/km
POS terminál (bérlet esetén)5000 Ft/hó2,50 Ft/km
Taxióra üzemeltetés (12000 Ft/év)1000 Ft/hó0,50 Ft/km
Kamarai tagdíj (5000 Ft/év)420 Ft/hó0,21 Ft/km
Megyei autópályadíj (5000 Ft/év)420 Ft/ hó0,21 Ft/km
Könyvelő költsége5000Ft/hó2,50 Ft/km
Járulékok (minimálbér 2018. 138000 Ft)61669 Ft/hó30,83 Ft/km
SZJA (180000 Ft/év átalányadó)15000 Ft/hó 7.50 Ft/km
Taxis tanfolyam(36000 Ft/5év+taxi engedély csere)600 Ft/hó0,30 Ft/km
Jogosítvány orvosi és csere (12000/5év)200 Ft/hó0,10 Ft/km
Nettó jövedelem (ami után megfizetjük a járulékot, a 138000 Ft-os minimálbérből)92726 Ft/hó46,36 Ft/km
Gépkocsi amortizáció (5 millió Ft-os gépkocsi esetében 1 millió Ft/év)83333 Ft/hó41.67 Ft/km
Összesen307,66 Ft/km
Összegzésképpen: 307,66 Ft/km, tehát -27,66 Ft utaskilométerenként a veszteségünk, ami ebben a pozitívan beállított esetben is még havi -55320 Ft-ot jelent a 4000 km munkával töltött idő levezetése után. Könnyűszerrel megállapítható az is, hogy egy szerényebb értékű új autó bevonásával, ez már ily pozitívan feltételezett számítás alapján kitermelhetetlen, még a minimálbér jövedelem elvárása esetében is, tehát ebből következvén meg kell vonnunk valamit a tisztességesnek vélt vállalkozásunktól, de ettől a ponttól kezdődően, viszont már nem lehet a vállalkozás tisztességes.
<a href="http://taxisforum.hu/../files/kellekek/szgep.swf" target="_blank" class="new_win">http://taxisforum.hu/../files/kellekek/szgep.swf</a>

Vizsgáljuk meg most egy kissé jobban azt is, hogy megint miként vezetnek félre a tarifaemeléssel kapcsolatban a Metál és társai a kamarában megtelepedett taxisokon élősködök!

Minden változásnak, mint ennek is mindig van valami reálisan elvárható viszonyítási alapja, mint pl. a minimálbérből egy fogyasztó mennyi kilométert tud utazni. Ez esetben most sokan mondják rögtön gondolkodás nélkül, javult a gazdaság ezért egy minimálbérből élő egyre több km tud utazni taxival, miközben egyáltalán elgondolkoznának azon, miként lehet ez, hogy erre a szolgáltatási ágazatra semmilyen ilyen irányú változás nem volt hatással ez idáig. (FIXTARIFA)

Az ilyen jellegű pozitívnak beállított számításokkal ellentétesen, sajnálatosképpen nekünk ismét van egy nagyon rossz pozíciónk, mint sok egyéb más esetben is az, hogy a másik oldalon állunk, tehát ennyi kilométert kell megtennünk ahhoz, hogy az éves aktuális minimálbért bevételként elérjük.

Akkor vágjunk bele és értelmezzük a számokat!
Minimálbér /taxi km arányváltozása az elmúlt évek folyamán.
Éves minimálbérKilométerdíjSzükséges kilométer
2011. év 78000240 Ft/km325,0 km
2011. év 78000 Ft158 Ft/km493 km
2012. év 93000 Ft240 Ft/km387,5 km
2013. év 98000 Ft280 Ft/km350,0 km
2014. év 101500 Ft280 Ft/km362,5 km
2015. év 105000 Ft280 Ft/km375,0 km
2016. év 110000 Ft280 Ft/km396,4 km
2017. év 127500 Ft280 Ft/km455,3 km
2018. év 138000 Ft280 Ft/km492,9 km
2018. év 138000 Ft300! Ft/km460!! km
2019. év 149000 Ft300! Ft/km496.66!! km
- 2019. év 149000 Ft?425,71 Ft/km!!!350,0 km!!!
Ezt röviden képletesen úgy lehet összefoglalni, hogy: Az elmúlt öt év alatt szorítottak a nyakunkon 5 cm, esetleg ha majd engednek rajta visszafelé 2 cm, akkor ezek után elvárják, érezzük úgy, hogy újra rendesen kapunk levegőt.

A fenti számok jól megmutatják azt, hogy a mindenkori minimálbérhez viszonyítva a jelenlegi 280 Ft-os tarifa 2018-ban ugyanolyan értéket képvisel, mint 2011-ben a 158 Ft-os km tarifa volt, csupán azzal a különbséggel, akkoriban az nem volt kötelező, valamint nem hordozott ekkora mértékű költségoldalt.

Megjegyzés: A Tarlós vagy az Orbán hivatalában sem vásárolnak használt kocsikat, a rendőrség sem kap „jó állapotú 200 e km-es használt” autókat a munkavégzéshez, valamint pl. egy bankfiókot, fogorvosi rendelőt, műhelyt, gyártósort sem rendeznek be használt eszközökből.
(!)Ezt azért tudják sajnálatos módon megtenni, mert tele van idiótákkal ez a foglalkozás, akik úgy akarnak használt autókkal olcsón szolgáltatni, hogy közben még a nyugdíjalapjuk se képződjön, valamint hagyják magukat félrevezetni a parazitáik által. (Akinek nem inge, ne vegye magára!)

Na most jöhet a mocskolódás!
9
Mennyivel „jutalmaznak” a biztosítók bennünket, mint taxisokat a 2018-as évre a KGFB szerz?déseknél, azaz hol táplálkoznak a pénzügyi hiénák!

  • 1.   Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. x4
  • 2.   Allianz Hungária Zrt. +100% pótdíj
  • 3.   Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe x3 / flotta: x4
  • 4.   CIG Pannónia Els? Magyar Általános Biztosító Zrt. x1,50
  • 5.   Generali Biztosító Zrt. x3 / flotta: +200%
  • 6.   Genertel Biztosító Zrt. x3 (TEÁOR kód alapján)
  • 7.   Groupama Biztosító Zrt.  x5
  • 8.   K&H Biztosító Zrt. x3,5
  • 9.   KöBE  x3 (tagdíj1800 Ft/év)
  • 10. Magyar Posta Biztosító Zrt. x4
  • 11. MKB Általános Biztosító Zrt. x5
  • 12. SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.  x5 (pótdíj 400%) / flotta: x11 (pótdíj 1000%)
  • 13. UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. x10 / flotta: x5 (TEÁOR kód szorzó)
  • 14. UNIQA Biztosító Zrt. pótdíj: +130%
  • 15. Wáberer Hungária Biztosító Zrt. pótdíj: +300% / flotta: +150%

Néhány biztosító eljutott már arra a szintre is, hogy kimondottan a TEÁOR kódok alapján határozza meg a biztosítási díjakat, mivel  ?  állami védelem hiányában,  ?  ez esetben úgy húz meg bármely gazdálkodó szervezetet, ahogy azt az ellenállás mértéke tekintetében, az érdeke megkívánja. Amikor el?ször magánszemélyként kötjük meg a KGFB-t akkor még van fogyasztóvédelmünk, tehát fordulhatunk valamely jogsérelem esetén az állami felügyelethez fogyasztóként, de amikor átrendszámozzuk ugyanazt a gépkocsit, majd eleget teszünk a változásbejelentési kötelezettségünknek, igazán csak akkor hívjuk fel a biztosító partnert a „kering?re”, mert az esetben jut a tudomására, hogy szabad a pálya a gátlástalan húzogatásra.

Egy szerz?déses jogviszony alatt a módosuló szerz?déssel ugyanarra a gépkocsira 2-11 (!) szeres KGFB díjat fizettet ki velünk a biztosító, csak azért mert prédává (és védtelen kiszolgáltatottakká) váltunk. Sajnos, ennek is, mint sok minden egyéb másnak az alapja az, hogy sokan akarva-akaratlanul „okosságként” Bt.-be, Kft.-be menekültek a közterhek fizetése alól, majd ebb?l fakadóan a Bt. vagy Kft. tulajdonosnak nem létfontosságú érdeke ezekkel a „vérszívókkal” felvenni a harcot, hanem egyszer?en kifizetteti az oda menekült kiszolgáltatottakkal az irreális biztosítási díjakat és kész. E passzív cselekedetével kell?en táplálja azt a t?zet, amely már egyre nagyobb lánggal lobog és fokozatosan terjed más irányokba is.

Többszörösen elgondolkodtató, hogy egy személygépkocsi üzemben tartója, mit?l is jelent valójában ilyen túlzó mérték? kockázatot a biztosítók számára akkor, mikor rákerül a gépkocsira a sárga rendszám. Esetünkben, ha kétkedés nélkül elfogadnánk most azt, hogy a biztosítók a tényleges kockázatelemzés alapján alakítják így a díjtarifájukat a taxik tekintetében, akkor egyszer?en fogalmazva, hülyék lennénk, mint ahogy azok is vagyunk, hogy még némán t?rjük ezt a lehúzogatást.

Most következzen némi okfejtés: Miért nem helytálló a biztosítók azon ködösített magyarázkodása, hogy „a taxis többet megy, többet vesz részt a forgalomban ezért nagyobb kockázatot teremt a biztosítónak”?

  - Azért mert a szerz?déskötéskor megnyilatkoztat minden ügyfelét az éves kilométer használatról, majd anélkül, hogy az megváltozna - a rendszámon kívül - 2-10x szorzókat rögtön odavágja, továbbá erre van a bonus-malus rendszer, de ez egyébként a flottaszerz?désekre nem vonatkozik.
 - Taxiként is ugyanaz a KRESZ vonatkozik ránk, mint a közlekedés többi résztvev?jére, tehát ugyanazon a szabályok alapján dolgozunk, ez csak azért vázolom itt, hogy érthet? legyen, nincs megkülönböztetett jelzésünk, ezért nem léphetjük át a szabályokat, ebb?l kifolyólag ezen indokok alapján nem képezhetünk nagyobb kockázatot.
 - Továbbá a taxizáshoz szükséges a személytaxis felel?sség (kezesi) biztosítás hivatott kitölteni azt az ?rt, ami taxi üzemeltetésével és az utas szállításával keletkezik e szolgáltatás kapcsán, de ez esetben erre amúgy sem fizetne a velünk szerz?dött biztosító a saját KGFB alapján.
 - Minket ért kár esetén gazdálkodó szervezetként az elmaradt hasznot és a kies? jövedelmet is igényelhetjük a biztosítótól, amennyiben megfelel?en bizonyítjuk annak jogosságát, de ezt szintén a károkozó KGFB biztosítása fedezi és nem a sajátunk.

Tényszer?en röviden, fehér rendszámosan évi 100 ezer km használattal lehet könnyedén fizetni pl. 40-50 ezer Ft-ot évente, majd ugyanarra a gépkocsira sárga rendszámmal, akárcsak évi 5000 km használat mellett már 250-300 ezer Ft-ot is elkérnek. Ez nem más, mint egy pofátlan lehúzás állami segédlettel, ami valóban kiérdemli a „hiéna biztosítók” jelz? szavakat.
Egy megel?z? hozzászólásban már egyszer leírtam, most csak ismételten idézek bel?le újra.
A probléma gyökerét itt egy kissé mélyebben kell keresni, de valójában nem is olyan régr?l fakad, mint ahogy azt a biztosítók gátlástalan húzogatása szintén jól kimutatja.
A gátlástalan húzogatás hátterét a jelenlegi hatalom (rezsim) által szisztematikusan alkotott törvényi környezet változása teremtette meg (pl. PSZÁF beolvasztása Jegybanktörvény által), abból is els?dlegesen az új PTK. életbelépése eredményezte, melyben különös figyelemmel kerül meghatározásra a „fogyasztó” fogalma, ami szinte kirekeszt minden olyan természetes, illetve jogi személyt az állami védelem alól, aki a vállalkozása vagy a gazdálkodó tevékenységi körében jár el. Ez röviden annyit jelent, hogy a GVH a fogyasztói érdeket képviseli els?sorban a fogyasztóvédelmi hatósággal, az MNB-vel, valamint a békéltet? testületekkel összhangba. Az olyan vállalkozásokat, melyeket szerz?déskötési kötelezettség terhel egy másik vállalkozással szemben, egyszer?en prédának dobták oda a „nagyobb halak” számára, illetve egy felügyelet nélküli piacot teremtettek ez által a számukra. (Értsd: biztosítók, pénztárgépesek, stb.)

Míg a PSZÁF teljes jogkörrel ?rködött és egyben felügyelt ezeknek a biztosítóknak az ilyen jelleg? összes tevékenysége fölött, addig az MNB már joghatást kiváltó döntésekkel csak a fogyasztói jogokat, illetve a pénzügyi stabilitást felügyeli. Értsd itt egyszer?en úgy, hogy taxisként számodra nincs panaszkönyv vagy ahol egyszer?en érdemben panaszt tehetsz ez okból kifolyólag.

Mivel a KGFB törvény és az e szektorra vonatkozó törvények nem határoznak meg a biztosítók számára a díjképzésre különösebb el?írást, csupán a gépjárm? kategóriákat, valamint a bonus-malus rendszert írják el?, továbbá, hogy az újonnan  szerz?d? felet nem részesíthetik kedvez?bb díjfizetésben, mint a már ugyanolyan feltételekkel rendelkez? korábban szerz?d? felet, ezért azokon túl, olyan árképzést alakítanak ki, amilyet akarnak. (Lásd: MNB H-JÉ-II-B-83/2017. számú határozata Allianz Hungária Biztosító Zrt. vel szemben.)

Az ily módon megsarcolt gazdálkodó szervezetekt?l összességében iszonyatos mennyiség? pénzt vonnak el a Magyar Állam hallgatólagos segítségével a saját pénzügyi-vállalkozásuk oldalának javára, mivel kötelez? érvény? a szerz?dés létrejötte.

(Egy rövid kis kitér? szemléltetésképpen: gondoljunk csak bele, kb. 25 ezer vállalkozást vontak be a legutóbbi online pénztárgépes rendeletükkel a havi SIM kártya díjfizetésbe, akként, hogy ezekkel a vállalkozásokkal megvetettek egy pénztárgépet, amihez még el?írtak egy éves kötelez? szervizt is. Tehát 25000 vállalkozás évente kb. 50000 Ft kötelez? kiadással, nagyságrendileg 1 milliárd 250 millió forintot költ el, melynek egy része az államot Áfa. címén megilleti, a többi meg néhány vállalkozásnál csapódik le összességében. Vagy másképpen kifejezve, 10 ezer taxissal 30 ezer személygépkocsi kötelez? biztosítását fizettetik meg egy tollvonással.)

Végezetül következzen néhány gyöngyszem a teljesség igénye nélkül, egyes biztosítók által kihirdetett díjtarifák szerz?dési feltételeib?l.
- „Használati pótdíjat alkalmaz társaságunk azon járm?vekre, amelyeknek a használati módja: nemzetközi fuvarozás, taxi,…
 -„1.000% pótdíjat kell alkalmazni, ha a flottában akár egy taxiként (ideértve a költség megosztáson alapuló személyszállítást is pl.: Uber, Wundercar, BlablaCar, Oszkár Telekocsi, stb.), bérgépjárm?ként (rent-a-car), oktatási célra, veszélyes anyag-szállításra, versenyzésre, reptéri kiszolgálásra, futár tevékenységre (levelek, vásárolt áruk kézbesítése) is használt járm?, vagy megkülönböztet? jelzést használó járm? van. A pótdíjat a flotta minden járm?vénél figyelembe kell venni.”, tehát itt 11x szorzót kínál azonnal az összes gépkocsira, amennyiben a flottában csak 1 taxi is van.
 -„A szerz?d? kötelezettséget vállal arra, hogy a járm? használója részére el?írja a használattal összefügg? esetleges közlekedési bírságok megfizetését.„ (ASTRA) / Itt már hatósági szerepkört is megkövetel pl., mert a közlekedési bírság megfizetését a hatóság, illetve bíróság határozza meg, nem pedig a szerz?d? fél írja el? a használónak.

Mindezek után mit tud csinálni a „jámbor” taxis (és sok egyéb más kiszolgáltatott), fizet szorgalmasan, mint egy „katonatiszt”, talán abban bízva, hogy jöv?re már nem emelnek.
(!)Nem fogják fel sokan még most sem, hogy nem tudnak annyi pénzt keresni bármennyit is dolgozzanak, amit egy-két tollvonással ne szívnának el t?le a kényszeresen kitartottak különböz? csatornákon keresztül! A jelenlegi rendszernek nem tisztességes taxis vállalkozókra (és egyéb kisvállalkozókra) van szüksége, hanem szolgákra, akik kitartják a saját piaci körüket, valamint a hozzájuk dörgöl?z? közvetett piaci szerepl?ket.
Az elmúlt évek alatt taxisként egy olyan eszköz lettél más gazdálkodó szervezetek kezében, mint k?m?vesnek a kalapácsa a munka végzése során.

Majd ha esetleg adnak, mint egy megszánt koldusnak (a saját érdekükben lassan 5 év után, hogy némán szolgálj tovább!) 30-40 Ft/km emelést, akkor a tarifából ered? többletnek az elszívására valójában sokkal több jelentkez? nyújt be igényt, ahogy azt legtöbben hirtelen most felfogjátok.

(Tényszer?en!
2013. minimálbér: 98000 Ft
2018. minimálbér: 138000 Ft
Az emelkedés mértéke, több mint 40%, de sebaj azért még mindig hatalmas a tábor!)

10
2018. évi havi járulék fizetési kötelezettségek, a minimálbér (138000 Ft) után!

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése:
A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb mint a minimálbér, megállapításának módja pedig a következő.
--19.5%-os szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112.5%-a, azaz 155250 Ft.
Fizetendő: 30274 Ft
10032000-06055912
NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla

--10%-os nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, azaz 138000 Ft.
Fizetendő: 13800 Ft
10032000-06056236
NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót,
kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla

--8,5%-os (4+3+1,5) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150%-a, azaz 207000 Ft
Fizetend?: 17595 Ft
10032000-06057749
NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla
Ez összesen: 61669 Ft/hó
Oldalak: [1] 2 3 ... 10