A A A A
Szerző Téma: Miért jó a taxisnak az online pénztárgép – avagy két púp mellé itt a 3-dik is!  (Megtekintve 1455 alkalommal)

Nem elérhető Köcsög taxis

  • Adminisztrátor
  • Ifjonc
  • *****
  • Hozzászólások: 91
  • Népszerűség: +10/-0
  • Nem: Férfi
  • Driver
  • Szempont: 0
    • Profil megtekintése
  • Céges / Mezítlábas: Mezítlábas
Sajnos, ami előreláthatólag várható volt az újabb „online okossággal” kapcsolatban az be is következik, hasonlóan a biztosítók szerződéskötési joggyakorlatához e foglalkozás kimagasló kitüntetése iránt, itt az online pénztárgépes szektorban is megindult a fokozott vérszívás (nem csak taxisok) egy kissé szélesebb rétegekre irányulva.

Elsősorban a szisztéma kísértetiesen hasonló, mint a biztosítók kötelező felelősségbiztosítása, ahol a törvény erejével írnak elő egy szerződéskötési kötelezettséget, melyben van két szerződésre kötelezett fél, miként ez egyik fél kötelező jelleggel szolgáltat valamit a másik fél számára, aki ezt kötelező díjfizetéssel igénybe is veszi, mivel a vállalkozása folytatása során egyéb lehetősége nem marad azt kikerülni.

Alapjaiban ezzel önmagában még nem is adódna olyan túlzott probléma, amennyiben az állam valós felügyeletet gyakorolna az ilyen jellegű jogviszonyok felett, mint egy felelős őrszem, de e tekintetben határozattan vagy hallgatólagosan elzárkózik efelől.

Jelenleg egyedüli kivételt képez ez alól az online pénztárgépek adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági áráról 74/2013. (XII. 30.) NGM rendelete, mely gátat szab az önkényes áremelgetésnek és meghatározza a (SIM) szolgáltatásért kérhető díjakat, melyet minden év decemberében vizsgálnak felül. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet emelni.)

A kirajzolódni látszó alapelv az, hogy akik kötelező jelleggel pénz kérnek valamiért,  ̶̶̶̶ az állami felügyelet hiányában  ̶  annyit és amennyit csak akarnak, számlázhatnak a fizető félnek mindenféle indokok alapján, mivel tisztában vannak vele, úgy sem adódik egyéb lehetősége az áldozatnak egyéb választásra, vagy ha mégis átmegy egy másik félhez, ott is ugyanazt tapasztalja pár forint eltéréssel.

Tehát azok a kötelező jellegű szolgáltatások, amik tavaly még oly 12-13 ezer forintos bruttó induló áron voltak beharangozva az mára már elérte a 20-26 ezer forint kiadást az online pénztárgép üzemeletetői egyre népesebb táborának az éves átvizsgálás alkalmával.
Itt ez esetben már jött is a hologramos szoftverkövetést biztosító matrica, amely a szervizek szerint kötelező, annak ellenére, hogy a pénztárgép rendelet 48. § (1b) szerint a forgalmazói szoftver-felülvizsgálata a forgalmazó kötelezettsége, nem pedig az üzemeltetőé. (Sebaj, lesznek ennél még jobb húzogatások is, ha megfelelő táptalajra lelnek, amire valljuk meg őszintén, eléggé nagy esélyük van.)

A probléma gyökerét itt egy kissé mélyebben kell keresni, de valójában nem is olyan régről fakad, mint ahogy azt a biztosítók gátlástalan húzogatása szintén jól kimutatja.

A gátlástalan húzogatás hátterét a jelenlegi hatalom (rezsim) által szisztematikusan alkotott törvényi környezet változása teremtette meg (pl. PSZÁF beolvasztása Jegybanktörvény által), abból is elsődlegesen az új PTK. életbelépése eredményezte, melyben különös figyelemmel kerül meghatározásra a „fogyasztó” fogalma, ami szinte kirekeszt minden olyan természetes, illetve jogi személyt az állami védelem alól, aki a vállalkozása vagy a gazdálkodó tevékenységi körében jár el. Ez röviden annyit jelent, hogy a GVH a fogyasztói érdeket képviseli elsősorban a fogyasztóvédelmi hatósággal, az MNB-vel, valamint a békéltető testületekkel összhangba.
Az olyan vállalkozásokat, melyeket szerződéskötési kötelezettség terhel egy másik vállalkozással szemben, egyszerűen prédának dobták oda a „nagyobb halak” számára, illetve egy felügyelet nélküli piacot teremtettek ez által a számukra. (Értsd: biztosítók, pénztárgépesek, stb.)

Egy jogvita során természetesen marad egy lehetőség jogorvoslati (bírósági) eljárás keretében eljárást indítani a másik polgári jogviszony alá tartozó féllel szemben, jogviszony esetében, de reálisan nézve ez a mai igazságszolgáltatási viszonyok között egy költséges és időigényes folyamat, igencsak bizonytalan kimenettel.

A rövid kitérő után kanyarodjunk is vissza a cikk figyelemfelkeltő céljához, hogy miként szabaduljunk ki az újabb lehúzogatós spirálból, amennyiben egyáltalán kiakarunk és kitudunk.

A 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁFA törvény) 166. § (2) bekezdése biztosítja számunkra azt a lehetőséget, hogy nyugta helyett számlát is adhatunk, valamint a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 78/G. § szintén mentesít minket az esetben a pénztárgép használat alól, ha az állami adó- és vámhatósághoz e rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltatunk a fuvarjainkról és bevételeinkről.

A NAV a részemre küldött tájékoztatójában közölte:
A Rendelet 51/A. § (1) bekezdése alapján a pénztárgép üzemeltetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni (a továbbiakban: használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.
Fentiek alapján amennyiben a használatban lévő online pénztárgépét az adóalany használatból ki akarja vonni, akkor ezt a tényt a PTGTAXUZ nyomtatványon be kell jelenteni. Az adómemória kiírás, zárások száma, Ram törlések száma mezők kitöltése csak az offline üzemmódban használt pénztárgépekre vonatkozik, tehát azt nem kell jelen esetben bejelenteni a nyomtatványon. Az AEE egységet elévülési idő lejártáig meg kell őrizni.
Amennyiben átszemélyesítésre alkalmas a pénztárgépe, akkor az AEE egységet nem kell megőrizni, hanem gondoskodni kell az átszemélyesítést megelőzően az AEE adatainak kiolvasásáról. Ehhez érdemes kérni pénztárgép szerviz segítségét. Átszemélyesítés esetén Önnek a PTGTAXUZ nyomtatványt nem kell benyújtania. Ekkor a PTGREG adatlapon kell annak az üzemeltetőnek átszemélyesítési kódot igényelnie, akire a pénztárgép átszemélyesítésre kerül.

A mobiladat szolgáltatóval való szerződés megszüntetésével kapcsolatban nem áll módunkban tájékoztatást adni, mert az nem tartozik az adóhatóság feladatkörébe. Adójogszabály a mobiladat szolgáltatás előfizetésének megszüntetésére különleges feltételt nem fogalmaz meg.

Amennyiben online pénztárgépet nem kíván használni, akkor minden ügyletről számlát kell kiállítania a jövőben és a kiállított számlákról a PTGSZLAH nyomtatványon adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé az adott hónapról a tárgyhót követő 15. napig.

A Rendelet nem határoz meg egyéb kötelezettséget ezzel összefüggésben, azonban célszerű az ügyfelek figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy Ön a nyugtaadási kötelezettségének számla kibocsátásával tesz eleget. Ez történhet szóban, vagy írásban a taxiban egy tábla kifüggesztésével pl. „A számla kötelező tartalmi eleme a szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe, ezen adatok nélkül a számla érvénytelen”. Érdemes ezt a körülményt a taxiszolgáltatás nyújtása előtt tisztázni az ügyfelekkel.


Az itt felvázolt információk ismeretében, lehetőség szerint érdemes elgondolkozni azon, hogy részt akarunk-e egyáltalán venni a húzogatós, mindig másra mutogatós játékukban, melyben szinte csak prédák lehetünk vagy vállaljuk a jelenleg nehezebbnek tűnő, de hosszabb távon megnyugtatóbb adatszolgáltatást a NAV-nak, mivel ezzel nem csak magunknak, illetve a könyvelőnknek adunk egy kis plusz munkát, hanem nekik is. Anyagilag a kitöltött számlák adatszolgáltatása a NAV felé (egy tisztességes könyvelővel) véleményem szerint jelentősen kifizetődőbb, mivel csak a könyvelőt és a számlatömböt fizetjük. Ellentétben a másik oldallal, ahol a könyvelővel együtt az adatkapcsolatot, az éves kötelező átvizsgálást, a papírszalagot, valamint a most már a lassan lejáró egy éves garancia idő után az igencsak húzós alkatrészeket és munkadíjakat, melyek tetemes bevételi forrást biztosítanak egy vállalkozó csoportnak. Csupán csak tájékoztatásképpen említem meg, hogy az általam megkérdezett szervizben egy AEE akku csere 12000 Ft, nem beszélve pl. egy nyomtató csere vagy egyéb meghibásodásról, amitől blokkolt állapotba kerül a készülék.

Most nézzük ehhez a kötelezettséghez szükséges ráfordítandó időt és egyéb adminisztratív terheket. Számlázás esetén valamivel több idő a számla kitöltése, mintha csak beütnénk a pénztárgépbe, amennyiben könyvelőnk van, akkor ezzel az itt szükséges többlet idővel szinte elkerülünk, minden egyéb olyan plusz terhet, amit a pénztárgép használata ró ránk. A pénztárgép használat során kötelező a pénztárgépnapló jelenléte, az adatszolgáltatás, az éves felülvizsgálat, ami az eltöltött idő oldaláról megközelítve több óra is lehet, mivel oda kell vinni a gépet majd megvárni vagy vissza menni érte. Végezetül, de nem utolsósorban egy ellenőrzés során amennyiben kifogunk egy kötekedő NAV ellenőrt, akkor a külön kassza, a benne lévő egyező összeg, a taxaméterrel való egyezés, a látható AP szám, valamint a megfelelő szigorú számadású nyomtatványok jelenlétének ellenőrzése mellett igencsak birkatürelemmel kell rendelkeznünk, hogy jó szájízzel váljunk el tőle.

Ismét lehet gondolkodni, na persze akinek van mivel! Ez a rendszer egy jelenkori rabszolgát csinált belőletek, de legtöbben ezt sajnos, még mindig nem értitek.
« Utoljára szerkesztve: 2018 Január, 30, 11:46:25 írta Köcsög taxis »